„Ne keltsünk pánikot” – ez volt a legfontosabb kérése Szögi Perge Aliz bőrgyógyásznak, amikor felkerestem a rendelőjében. Hogy mivel lehetne pánikot kelteni? Például azzal, ha a címben az jelent volna meg, hogy rühjárvány van Zentán, mivel a tavalyi év első kilenc hónapjában tíz, azóta viszont már több mint harmincegy rühös kereste fel a bőrgyógyász zentai magánrendelőjét. Jogos a kérdés, hogy akkor most járvány van, csak nem akarjuk leírni? A válasz ennél sokkal összetettebb, ugyanis járvány hivatalosan nincs, már csak azért sem, mert Szögi Perge Aliznak Nagykikindán senki nem tudta megmondani, mikor, egészen pontosan hány regisztrált rühös beteg után kellene járványt hirdetni…

Dr. Szögi Perge Aliz: A lappangási idő kettőtől hat hét, általában négy hét, de már ekkor is fertőz

Mi okozza a rühöt?

„A betegséget, egy kis, láthatatlan parazita okozza, amelyik rámegy a bőr felső rétegére, és vájatokat fúr. A tudomány még most sem tudja, hogy miért viszketünk. A rüh emberről emberre terjed. Elég tíz perc, amelyet a két szervezet egymáshoz közel tölt. Tehát mozizás, tévézés, alvás, diszkó, szórakozóhelyen. A lappangási idő kettőtől hat hét, általában négy hét, de már ekkor is fertőz” – mondta a bőrgyógyász.

Hol jelentkezik legjellemzőbben a rüh?

„A felnőtteknél a köldöktől a nemi szőrzet felé és ehhez közeli részeken, a karok belső részén, a kézen az ujjak között, a comb belső felén, az öv részén és a hónaljban. A gyerekeknél a felsoroltakon kívül tenyéren, talpon és arcon is. Az újszülöttek esetében nagyon kell vigyázni, mert ez a parazita mérget is termel, az újszülött bőre viszont még nagyon érzékeny.”

Rühkérdés a képviselő-testületi ülésen

A rühbetegség nyilvánosan a múlt héten került először szóba Zentán, amikor február 13-án a zentai képviselő-testületi ülésen Sándor József (Magyar Mozgalom) képviselői kérdést tett fel Lőrinc Csongornak, a községi tanács egészségüggyel és szociális kérdésekkel megbízott tagjának:

„A képviselői csoportok elnökeinek az ülésén elhangzott egy olyan mondat, hogy állítólag Zentán rühjárvány van. Erről többen is tudtak ott a megbeszélésen, viszont semmit nem hallani róla. Igaz-e ez, ha igaz, akkor ez milyen mértékű, mit tudunk róla?”

Habár a válasszal lehetett volna várni a következő képviselő-testületi ülésig, mivel a tanácsos a helyszínen tartózkodott, azonnal felelt a rá vonatkozó kérdésre:

„Feladatom az, hogy a kérdésre válaszolva, mindenkit megnyugtassak. A kérdés az, hogy valóban van-e Zentán rühjárvány. A rühről tudni kell, hogy az egy kis élősködő, ami a bőr alatt kis piros pöttyeket képez a bőrön, tehát nagyon egyszerűen így lehet elmondani. Ez, mondjuk úgy, hogy betegség, nem egy annyira intenzíven fertőző dolog, ahogy azt nagyon sokan el tudjuk képzelni. Tehát az is előfordulhat, hogy családon belül egyik gyereknél jelentkezik, a többieknél pedig nem. Tehát komoly kontaktusnak kell történnie, hogy ez terjedjen. Zentán nincs rühjárvány, összesen három darab esetről tudunk, ezek be vannak jelentve. Mindenféle ilyen betegséget jelenteni kell, természetesen, ezek, ahogy gyógyulnak, úgy jönnek helyettük.

Azt akarom hangsúlyozni semmivel sincs több, mint ami eddig volt az elmúlt években.

Olyan feltételezések is voltak, hogy olyanoknál jelentkezik ez a betegség, akik nem tudják a hozzá megfelelő gyógyszert maguknak megvásárolni. Négyféle készítményt használunk itt nálunk” – mondta a tanácsos, aki megemlítette a benzil-benzoátot is, s hozzátette, ezek a gyógyszerek nagyjából kétszáz dinárba kerülnek.

„Ha olyanról tudnak, hogy esetleg valaki nem tudná megvásárolni, természetesen a szociális központtal karöltve gondoltunk már erre az esetre, s ebben az esetben biztosítani tudjuk ezeket a gyógyszereket. Jelen pillanatban Zentán nincs járvány, annak ellenére, hogy a környező országokban már imitt amott jelezték, tudomásunk van róla.” – hallhatták a képviselők a kkt-n, amelyen a jelenlevők egyhangúlag fogadták el Zsíros Jankelić Anikónak (Demokrata Párt) az Ifjúsági Stratégiára vonatkozó módosító javaslatát, amely arról szólt, hogy a jövőben tartsanak képzéseket a fiataloknak az ilyen típusú járványokról és fertőző betegségekről, parazitákról.

Ezután kerestük fel Szögi Perge Alizt, a környék egyetlen bőrgyógyászát, aki elmondta, hogy 2017. január 1. és október 1. között a magánrendelőjében tíz rühös megbetegedés volt, míg október 1-től február 15-ig harmincegy rühöst kezelt, s az elmúlt egy hétben is jelentkeztek újabbak.

„A tavalyi év első kilenc hónapjában regisztrált tíz rühös beteg az megfelel az átlagnak, mivel a rüh az folyamatosan jelen van a hatvanas évek óta. Viszont az, hogy öt és fél hónap, vagyis fele annyi idő alatt háromszor annyian jelentkeztek, ez már valamire utal. A harmincötöt még meg kell szorozni néggyel, mert egy átlagos család létszámát vesszük alapul, de ennél sokkal többen vannak azok, akik kapcsolatba kerültek a megfertőződöttekkel, így szerintem több száz megbetegedésről beszélhetünk ezen a vidéken, ami alatt Zentát, Tornyost, Kevit, Bogarast, Csókát, Törökkanizsát és Szanádot értem.” – ismertette az adatokat a doktornő, s hozzátette, ebbe akkor még nem számoltuk bele a topolyai és az adai községet, pedig ott is vannak. Szögi Perge Aliz szerint fel kell hívni az emberek figyelmét erre a rendkívüli fertőző betegségre, ami kezelhető, s nem kell emiatt kétségbe esni.

Az elmúlt öt hónapban, ahogy írtuk is, több mint 30 megbetegedést regisztrált a magánrendelőjében. A legnagyobb gond az, hogy azok, akik már hozzá jöttek, azok közül nagyon sokan már két hónapja vakaróztak, emiatt éjszaka sem bírtak aludni, frusztráltak voltak, és a sebeket teljesen szétkaparták. Egy nem komplikált rühös klinikai kép mintegy 13 atkát tartalmaz, azonban ha ezt nem helyesen kezelik, akkor a hormonterápia hatása alatt a rühatkák száma több száz is lehet. Vagyis az a kenőcs miatt, amit kapott, még rosszabbodott a helyzet, mivel még jobban viszket, és még jobban fertőz.

Mit mondtak a betegek, miért vártak két hónapot?

– A legtöbben úgy kezdték, hogy megnézték az interneten, mi bajuk lehet. Szépen kiguglizták, majd amelyik kép hasonlított az ő betegségükre, akkor eldöntötték, hogy ez a bajuk, és elkezdték magukat gyógyítani. Amikor az nem használt, elmentek a gyógyszertárba, ott allergiára kértek és kaptak valamit, s ahogy múlt az idő, rájönnek, ez sem használ. Ezután jött az általános orvos, ahol a beteg injekciót kap több napon keresztül allergia ellen, valamint kenőcsöt. Mire eljönnek a rendelőmbe, a fertőzésétől már elmúlt két-három hónap. A legnagyobb gond ilyenkor, hogy addigra már teljesen szétkaparták a bőrüket, a sérült felhám másodlagosan befertőzödik azokkal a baktériumokkal, amelyek normálisan rajta vannak a bőrön. A bőrbetegségek széles skáláját látom egy-egy szervezeten, s először a bőrt kell lenyugtatni.

Mivel kezelik a rühöt?

– Ezen a vidéken benzil-benzoáttal kezeljük, ami jelenleg kapható Szerbiában, szerencsére, mert volt időszak, amikor nem ez volt a helyzet. De nemcsak a rühös beteget kell ezzel bekenni, hanem azokat is, akik az elmúlt két hónapban érintkeztek vele. A rühös betegnek mindenkinek szólnia kell, mi történt vele, azért, hogy a többiek tudjanak róla, és kezeltessék magukat. Sajnos, itt megszakad a lánc, nem jut el az információ azokhoz, akik érintkeztek vele. Ezt onnan tudom, hogy nálam már voltak újból fertőzöttek, anyuka, gyerek és a nagymama.

Zentán 1992-ben szűnt meg a bőrgyógyászati rendelő, így kénytelen volt Nagykikindához fordulni, hogy jelentse a rühös betegek számának megtöbbszöröződését.

– Amikor december végén láttam, hogy egyre többen jönnek, akkor érdeklődtem, hogy Zentán van-e epidemiológiai szolgálat, de azt a választ kaptam, hogy nincs, forduljak Nagykikindához. Telefonon elmeséltem a helyzetet, amire azt felelték, hogy a rüh most nem fontos, nem is kell bejelenteni, mint betegséget, most a kanyaróval vannak elfoglalva. Sajnos, nem tudjuk, hány rühös megbetegedést kell regisztrálni ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni: rühjárvány van.

Ha valaki tudja, hogy kapcsolatban volt olyannal, aki rühös lett, mit tegyen?

– Három napon keresztül kenje be magát benzil-benzoáttal. Egy üveg 400 dinárba kerül, s egy felnőttnek három napra elegendő ez a mennyiség. Tévhit, hogy a sűrű kézmosással és rendszeres tisztálkodással megelőzhető, hogy valaki elkapja a betegséget.

Az orvosi praxisa során találkozott már ilyen esettel, amikor így megnövekedett a rühös betegek száma?

– A rüh 10-15 éves fluktuációt mutat. Tizenöt éve vagyok bőrgyógyász, s ennyi még sosem volt, így valószínű, hogy most van a fluktuáció a csúcson, s várható, hogy ez gyengül. Ha valakinek nem olyan fontos több ezer ember közé mennie, akkor hagyja ki, s így valamilyen szinten megóvhatja magát a betegségtől. A legfontosabb, ha valaki vakaródzik, viszketegség miatt nem bír aludni, akkor forduljon bőrgyógyászhoz. Akár az állami intézményben működőhöz, ami Zentához legközelebb Nagykikindán van, vagy magánrendelőbe. Aki felismeri magán azokat a jeleket, amelyekről beszéltem, s már volt orvosnál, de nem múlt el, az haladéktalanul látogasson meg egy bőrgyógyászt, mivel, ha a bőrt már szétkaparta, akkor a benzil-benzoát használata még rosszabb lesz, előbb a bőrt kezelni kell.