Koszovó függetlenségének tíz évvel ezelőtti kikiáltása során brutálisan és erőszakosan letiportak minden jogi elvet – jelentette ki vasárnap Aleksandar Vučić Szerbia köztársasági elnöke és hozzátette, a jövőre nézve az a legfontosabb, hogy Belgrád és Pristina olyan konszenzusra jusson, amelyben egyik fél sem lesz elégedetlen.

Vučić, miután koszovói egyetemistákkal tárgyalt, kijelentette: nem tudja, hogy Koszovó hogyan válhat az ENSZ tagjává addig, amíg nem jut egyezségre Szerbiával.

Milyen kompromisszumról lehet szó, és látszódik-e úgynevezett piros határvonal? Vajon tíz évvel a függetlenség kikiáltása után Belgrád és Pristina képes lesz-e tiszta lappal folytatni? – sorakoztatja fel a kérdéseket az N1 cikke, amelyben az államfő nyilatkozatait vizsgálva megállapítják: Vučić vasárnapi nyilatkozatában egyetlen szó dominál, ez pedig a kompromisszum.

„Kompromisszumot kell kötnünk az albánokkal. Azok, akik ellenzik ezt – és most itt nem szeretnék politikai vádaskodásokba bocsátkozni – meg kell, hogy értsék mit veszíthetünk” – jelentette ki Vučić.

Az N1 cikke szerint ez nem jelenti azt – ahogyan Vučić szokott fogalmazni -, hogy valaki majd a fülénél fogva kihúzza Szerbiát és rábírja arra, hogy ismerje el Koszovó függetlenségét, hanem azt, hogy kettőn áll a vásár. Emiatt az államfő már nem utasítja el határozottan azt, hogy Koszovót felvegyék a nemzetközi szervezetekbe, de leszögezi, hogy egy esetleges megállapodás során Szerbia nem fogja a rövidebbet húzni.

„Ahhoz, hogy valakit felvegyenek az ENSZ-be, egyezségre kell jutnia Szerbiával. Ahhoz, hogy az egyezség létrejöjjön, alkut kell kötnünk. Ha szükségük van Szerbiára, akkor Szerbia és a szerb nép is kell, hogy kapjon valamit” – hangsúlyozta az államfő.

Dušan Janjić, Fotó: N1

Milyen haszna lehet Szerbiának egy kompromisszumból? Dušan Janjić, az Etnikai Viszonyok Fóruma igazgatóbizottságának elnöke olyan forgatókönyvben hisz, hogy Szerbia ugyan nem ismerné el Koszovó függetlenségét, de nem vetne elé diplomáciai akadályokat sem, cserébe viszont felgyorsulna az ország EU-s integrációja és több pénzt is kapna az előcsatlakozási alapokból.

„Komoly alkukról lehet szó és azt gondolom, ezekre Vučić is számít. Ha nem így lenne, akkor nem foglalkozna ezzel. A belső dialógusról és az európai perspektíváról szóló történet pedig, figyelembe véve az országban és a hatalmi koalícióban jelenleg uralkodó közhangulatot, egy vesztes történet” – véli Janjić, aki szerint várható, hogy Vučićéval együtt jelentősen megváltozik majd a hatalomhoz közeli médiumok és egyes vezető politikusok retorikája is. A feszültségkeltés politikája helyett, gyakrabban fognak majd békülékenyebb hangot megütni.