Sikerrel fog zárulni a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd 2019 végére – jelentette ki pénteken az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagországok külügyminisztereinek informális szófiai találkozóján megtartott sajtótájékoztatón. „Reálisan derűlátó vagyok, és úgy gondolom, hogy a párbeszéd eredményre vezet a mandátumunk végére, vagyis 2019 végére” – mondta Federica Mogherini. Hangsúlyozta azt is, hogy hajlandóságot lát a két ország vezetőiben arra, hogy előmozdítsák a párbeszédet.

 

Aleksandar Vučić szerb államfő a múlt szerdán, Johannes Hahn bővítési biztossal Belgrádban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a teljes jogú európai uniós tagságig vezető úton Szerbia legfontosabb feladata a Koszovóval fenntartott viszony rendezése lesz. A szerb elnök tavaly júliusban a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezéséről széles körű nemzeti konzultációt kezdeményezett, amelynek eredményét a szerb kormány tudomásul fogja venni. Vučić egyúttal emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság a múlt kedden közzétett bővítési stratégiában elképzelhetőnek nevezte Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását. De ez sem a brüsszeli testület, sem a szerb államfő szerint nem jelent garantált csatlakozási időpontot, viszont optimista üzenetet közvetít Szerbiának, mert azt mutatja, hogy az eddigi törekvések nem voltak hiábavalók.
A biozottság bővítési stratégiájában leírtakhoz hasonló véleményt fogalmazott meg pénteken a bolgár külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a kétnapos szófiai miniszteri találkozó összegzéseként. Ekaterina Zaharieva szerint valós esélyük van a nyugat-balkáni országoknak arra, hogy 2025-re az unió tagjaivá váljanak. A bolgár külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni országoknak határozott lépéseket kell tenniük az európai integráció felé vezető úton Bulgária jelenlegi soros uniós elnökségének fél évében. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió Tanácsa júniusban döntést hoz a tárgyalások megkezdéséről Macedóniával és Albániával. Ennek valószínűségét igen nagynak nevezte. „De ezeknek az országoknak intenzíven kell dolgozniuk ahhoz, hogy ez az esély megvalósuljon” – tette hozzá.
Mind Zaharieva, mind Mogherini megelégedettségét fejezte ki a Macedónia és Görögország közötti párbeszéd menetével kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy a Macedónia nevéről folyó vita rendezése elősegíti az ország NATO- és uniós csatlakozását.
Macedónia és Görögország között azóta folyik vita erről, amióta az előbbi 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélik, a macedónok területi követelésekkel állhatnak elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a névválasztás ellen, és mindeddig gátolták a nyugat-balkáni állam euroatlanti integrációját. Az ország ezért a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, az alkotmányában is meghatározott nevében azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás. A tavaly május óta kormányzó macedón balközép kormány tárgyalásokat kezdett Athénnal a névvita rendezéséről, amelyeket még az idén szeretnének lezárni. Ennek keretében a macedón kormány múlt keddi ülésén úgy döntött, hogy megváltoztatja a Nagy Sándor nevét viselő szkopjei repülőtér és a macedón-szerb határt a macedón-görög határral összekötő autópálya elnevezését.