Szerbia lakói nagy valószínűséggel nem fogják elismerni Koszovó teljes körű függetlenségét az európai uniós tagságért cserébe, és csak kompromisszummal lehet megelőzni, hogy a térség státusa évtizedekre befagyott konfliktus tárgya legyen – mondta Aleksandar Vučić szerb államfő egy pénteken megjelent interjúban. A brit Reuters hírügynökségnek nyilatkozva beszélt arról is, hogy olyan megoldást keresnek, amelyet népszavazásra bocsáthatnának. Egyes kommentátorok olyan alkut javasoltak, amelynek értelmében Belgrád nem ismerné el Koszovót szuverén államként, de elfogadná, hogy Priština csatlakozzon az ENSZ-hez, amit Szerbia szövetségese, a vétójoggal rendelkező Oroszország eddig megakadályozott.

 

Tíz éve kiáltotta ki függetlenségét Koszovó, amit Szerbia a máig sem ismer el. Egyes lapértesülések szerint hazánk 2025-től jósolt uniós tagságának feltétele lehet Koszovó függetlenségének elismerése. Aleksandar Vučić szerint azonban ez biztosan nem lehetséges, de Koszovó ENSZ-tagságára talán rábólinthatnak. Vučić az interjúban hangsúlyozta: bármilyen döntés szülessen is, azt a szerb szavazópolgároknak kell majd jóváhagyniuk, akik közül sokan Koszovót tartják ortodox vallásuk bölcsőjének. Mint mondta, egyáltalán nem biztos abban, hogy többséget lehet szerezni Koszovó elismeréséhez. Aleksandar Vučić úgy fogalmazott: „Koszovó nem a miénk, ahogy tanultuk, de nem is az övék, ahogy azt láttatni szeretnék.”
Az Európai Bizottság múlt heti állásfoglalása szerint 2025 tekinthető Szerbia esetében a csatlakozás legkorábbi lehetséges időpontjának, ha az ország végrehajt egy sor reformot, és rendezi viszonyát Koszovóval. Bár Brüsszel eddig nem közölte hivatalosan, hogy Koszovó függetlenségének elismerése feltétele lenne Szerbia csatlakozásának, Sigmar Gabriel német külügyminiszter pristinai látogatásán sajtóértesülések szerint erről beszélt. Hashim Thaçi koszovói elnök kedden ugyancsak a Reutersnek azt mondta: Még az idén olyan megállapodásra számít Szerbiával, amelynek eredményeképpen Koszovó beléphet az ENSZ-be. Válaszul Vučić politikai szövetségesei, köztük a külügyminiszter és a védelmi tárca vezetője is Koszovó felosztására szólítottak fel. Elképzeléseik szerint Szerbia Koszovó északi, többségében szerbek lakta részét elcsatolná. A szerb államfő pénteken elutasította, hogy kommentálja ezeket a felvetéseket.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, vagyis az elszakadását Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A világ száztizenhat országa elismerte a kis balkáni állam önállóságát, de Szerbia mellett Oroszország és Kína, valamint Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Ciprus szerint sem független államról van szó.