A nemzetközi sajtó némileg elhanyagolta Magyarországot 2017-ben. 21 százalékkal kevesebbet írtak az országról, mint 2016-ban. Cserébe jobban kritizálták a magyar állapotokat és 29-ről 37 százalékra nőtt a bíráló írások száma.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport ügyvezetője. Ellenszélben: Magyarország nemzetközi médiaképe 2017-ben. Budapest, 2018, február 16. (Fotó: Szappanos Veronika)
A Nézőpont Csoporthoz tartozó Médianéző Kft. 18 ország 115 nyomtatott és online médiumának tevékenységét vizsgálta áttekintő elemzésében. Az Ellenszélben címmel megtartott tájékoztatón Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője tartott bevezetőt, majd Boros Bánk Levente, a Médianéző ügyvezetője ismertette a részleteket. Az „ellenzéket” Boris Kálnoky képviselte, aki többek között a Die Welt magyar tudósítója és aki bátran ki is fejtette véleményét a közölt adatokról és a német sajtó hozzáállásáról, nézetének alakulásáról az elmúlt éveket illetően. Kovács Zoltán kormányszóvivő foglalta össze az eredményeket, nem kevés időt szentelve a magyar kormány iránti „összeesküvés-elméletnek”.
Összességében a nyugati „támadás” és a Középkelet-Európa részéről megmutatkozó „objektivitás” áll a középpontban. A 18 szemlézett ország közül Szerbia sajtója kimondottan barátságosan bánt Magyarországgal 2017-ben, mindössze 9 százalékban közölt negatív írásokat, 76 százalékban semleges volt, és ami igazán érdekes, 15 százalékban kimondottan pozitív anyagokat jelentetett meg a magyar kormány tevékenységéről. Ami azért figyelemreméltó (mellesleg aranyérmes) szám, mert még az oroszok is csak 1 százalékban tették ezt (mármint a dicséretet). Izrael volt a szerbek után a „leg-magyarsimogatóbb”, de ők is csak 10 százalékban írtak pozitívan és bizony 52 százalékban bíráltak. Úgyhogy Szerbia kedveskedő teljesítménye a magyarok felé kimagasló a külföldi sajtótermékek között. Szükséges megjegyezni, hogy a tájékoztatás statisztikai alapja főleg a Tanjug hírügynökség és a rá támaszkodó médiumok voltak.
A migráció minden más témát megelőzött a magyarországról szóló külföldi cikkekben: Kovács Zoltán kormányszóvivő magyarázza, hogy miért – amikor már nem is volt „migránshullám”. Ellenszélben: Magyarország nemzetközi médiaképe 2017-ben. Budapest, 2018, február 16. (Fotó: Szappanos Veronika)
Boros Bánk Levente, a Médianéző ügyvezetője (nyitóképünkön) kiemelte: a migrációval több beszámoló foglalkozott, mint a felsőoktatási törvény módosításával és Soros György Magyarországgal kapcsolatos említésével együttvéve, ugyanakkor az ellenzék nem tudta átlépni „az ingerküszöböt”. Ez azt jelenti, hogy az ellenzék saját témáival egyáltalán nem tudott fellépni a médiatérben. Azt is megjegyezte, hogy az egész évet tekintve a német, a francia és az olasz sajtó volt Magyarországgal szemben a legkritikusabb; a szerb, az orosz és az ukrán a legobjektívebb, megemlítve, hogy „a nyugat-európai sajtó bírál, a közép-kelet-európai tájékoztat”.
Boris Kálnoky, a Die Welt magyar tudósítója. Ellenszélben: Magyarország nemzetközi médiaképe 2017-ben. Budapest, 2018, február 16. (Fotó: Szappanos Veronika)
A Die Welt-tudósító Boris Kálnoky arról beszélt – mint az ellenzéket képviselő újságíró –, hogy vannak az elemzésben hibák, de például a Soros-ügyet is egy „kommunikációs terméknek” tartja, ami arra hivatott, hogy a fontosabb problémákról elterelje a figyelmet.
A magyar politikusok közül Orbán Viktor szerepelt legtöbbet a 2017-es sajtómegjelenésekben. Ez nyilván nem csoda, de az érdekes, hogy Szijjártó Péter, Külgazdasági és Külügyminiszter áll a második helyen, mint legtöbbet említett politikus. Nem véletlenül az orosz sajtó imádja őt leginkább.
