A szerb és a horvát nemzeti kisebbség jogainak védelméről, a két ország közötti határvonal pontos kijelöléséről, az 1991-1995-ös horvátországi háborúval kapcsolatos lezáratlan kérdésekről, valamint a gazdasági együttműködésről és az infrastruktúra fejlesztéséről tárgyalt Kolinda Grabar-Kitarović és Aleksandar Vučić szerb államfő hétfőn Zágrábban.
Grabar-Kitarović a találkozót követő közös sajtótájékoztatón kijelentette: néhány kérdésben egyetértettek, míg másokban közeledtek az álláspontok. Megállapodtak abban, hogy folytatják a párbeszédet.
„Nekünk, államfőknek kötelességünk beszélgetni, és megoldani azokat a kérdéseket, amelyek szétválasztanak minket” – húzta alá. Ezzel feltehetően arra is utalt, hogy Vučić zágrábi útja előtt feszültté vált a két ország viszonya.
A horvát államfő támogatásáról biztosította Szerbia európai integrációját, és arra kérte a szerb államfőt, hogy biztosítsanak politikai képviseletet a horvát nemzeti kisebbség számára Szerbiában.
A két ország határvitáját két éven belül, tárgyalásos úton próbálják meg rendezni, és amennyiben ez nem sikerül, döntőbírósághoz fordulnak – hangsúlyozta. A két ország a Duna menti határának vonalát vitatja.
Vučić gratulált a horvát államfőnek, amiért volt bátorsága megszervezni a találkozót. Úgy vélekedett, hogy Szerbiának és Horvátországnak – akarják-e ezt a két ország politikusai vagy sem – jobb viszonyt kell kialakítania a jövő érdekében, a két ország kapcsolata ugyanis kihat az egész Balkán stabilitására.
A szerb államfő megígérte, Ana Brnabić szerb kormányfővel együtt megtesznek mindent annak érdekében, hogy változtassanak azon a közhangulaton, amely most jellemzi a két ország viszonyát.
Ami a nyitott kérdések, például a horvátországi háború idején eltűntek ügyét illeti, elmondta: azért jött, hogy beszéljenek róla. Nem tudja megígérni, hogy mindent megoldanak, de igyekezni fognak – fűzte hozzá.
A sajtótájékoztatót követően Vučić találkozott Andrej Plenković horvát kormányfővel és Gordan Jandroković házelnökkel.
A kormányhivatal a találkozóról közlemény adott ki, amelyben az állt, hogy Plenković a fent említett témákon túl a szerb államfővel a háborús kártérítésekről is beszélt. Az 1996. augusztus 23-án Belgrádban létrejött normalizációs megállapodást – amely szerint hat hónapon belül a két ország vezetői aláírtak volna egy szerződést a háborús kártérítésekről – fel kell újítani és meg kell kötni – olvasható a szövegben. A horvát kormányfő javaslatára létrejön egy külön munkabizottság, amely foglalkozni fog majd a kérdéssel.
A két államfő a nap folyamán felszólalt a szerb-horvát gazdasági fórumon is, és Vučić találkozott még Josip Bozanić zágrábi érsekkel, hogy előmozdíts a horvátországi katolikus és a szerb ortodox egyház jobb együttműködését.
A horvátországi háborúban elesett horvát katonák özvegyeit tömörítő civil szervezet tüntetést szervezett Vučić látogatása ellen. Néhány százan gyűltek össze Zágráb főterén, a Jellasics téren, de a rendőrség nem engedélyezte, hogy a kormány épülete elé vonuljanak. Biztonsági okokra hivatkozva a hatóságok úttorlaszokat emeltek. A tüntetők árulással vádolták a zágrábi vezetőket, és bocsánatkérést követeltek Vučićtól horvátellenes uszító kijelentései miatt, amelyek az 1991-1995-ös horvátországi háború idején hangzottak el a szájából.
A szerb államfő látogatása a legmagasabb biztonsági intézkedések mellet zajlik Horvátországban, tudatta az MTI.