A szerbiai mezőgazdasági térkép teljesen átalakult az elmúlt évtizedekben, létrejöttek azok a nagyvállalkozások, amelyek önállóan, integrátorok nélkül is feltalálják magukat a piacon; és vannak a kicsik, akik viszont alig tudnak nyereségesen működni: sokan arra kényszerülnek, hogy eladják a földjeiket, amivel pedig megint csak a nagyok járnak jól – írta az Átlatszó.hu internetes portálon megjelent mai cikkében Gyurkovics Virág. A cikk szerzője hozzátette még, hogy egyelőre beláthatatlanok azok a következmények, amelyeket a Prosperitati pályázati feltételeivel a rendszerbe vitt új elem, vagyis a felülről irányított társulási rendszer okoz. A portált munkatársa által megszólaltatott források biztosra veszik, hogy számos vállalkozást kiszorít a piacról ez a szisztéma: cégek zárnak be, és sokan elveszítik a munkájukat. Úgy tűnik, szinte mindenki fél a következményektől.

Az integrátori rendszer első hallásra jó ötletnek tűnik, megcéloztak néhány magyar kézben lévő nagyobb vállalkozást, hogy ezek segítségével modernizálják és zárkóztassák fel a vajdasági mezőgazdaságot. Csakhogy a gazdáknak megvannak a saját, jól bevált „integrátoraik” a saját falujukban, akik sok esetben nem magyar nemzetiségűek. Az ugyanis, hogy ki kit integrál a mezőgazdasági termelés szempontjából, eddig mindig szigorú piaci érdekek alapján dőlt el – nemzetiségi szempontok soha nem játszottak szerepet ebben a kérdésben. Most sok éves egyensúlyt fog megbontani ez a pénzinjekció.

Az előzményekről itt olvashatnak látogatóink:

Kitömött zsebek a Prosperitatinál

Soha nem látott tőkeinjekcióval, hatvanötmilliárd forinttal támogatja a magyar kormány a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítását; a támogatások lebonyolítására létrehozott Prosperitati Alapítvány működése 2016 óta jelentősen megbolygatta a vajdasági agrártársadalmat, hiszen a változások nemcsak a pályázói kört érintik, hanem nemzetiségtől függetlenül kihatnak a gazdasági élet minden szereplőjére – írta az Átlatszó.hu internetes portálon megjelent mai cikkében Gyurkovics Virág.

Az Átlátszó cikke kitér arra is, hogy elmúlt időszakban a vajdasági mezőgazdaság teljes átvevőhálózatát felmérték a Prosperitati munkatársai, és minden gazdálkodónak felkínálták a lehetőséget, hogy csatlakozzon a KITE rendszeréhez. Számos agrárszakembert sikerült is maga köré gyűjtenie az új magyar befektetőnek. Viszont aki nem élt a lehetőséggel, annak első csapásként máris számolnia kell például azzal, hogy a Szerbiában január 1-től törvény írja elő a minőségi gabonaátvételt, amit azonban a kisebb kereskedők, átvevők közül nem sokan tudnak biztosítani. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy az a törvény, amelyet Magyarországon mind ez ideig nem sikerült a parlament elé vinni, mert még a kormányon belül is megosztja a képviselőket, most néhány milliárdért cserébe megvalósulhat Vajdaságban. A portál forrásai szerint nem kizárt, hogy a törvénytervezet benyújtói már a működő vajdasági modellel próbálják majd az áprilisi parlamenti választások után az új magyar Országgyűlés képviselőit meggyőzni a javaslat hasznosságáról.
Az Átlátszónak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő szakemberek és érintettek szerint az új rendszer miatt joggal aggódnak a közvetítők, kereskedők, a program ugyanis valóban az integrátorhoz tereli a beszállító gazdákat. A szerb mezőgazdaság nemzetközi versenyképessége szempontjából viszont ez pozitív fejlemény, mivel a kis felvásárlók nem tudják megkövetelni azokat a minőségi feltételeket, amelyek nélkül a szerbiai gabonának esélye sincs a nemzetközi piacon. Mint minden változtatásnak, ennek is lesznek vesztesei és nyertesei, de a rendszer most vehet olyan irányt, ami hosszútávon is versenyképes mezőgazdasághoz vezet.
Az integrátori rendszer kilenc nyertes nagyvállalkozója jelentős számú munkahely megteremtését vállalta, akárcsak azt, hogy mintegy kétezerötszáz termelőnek biztosít felvevőpiacot. A beszállítókra vonatkozó pályázatokat ugyan még nem írta ki a Prosperitati Alapítvány, de a gazdák között máris az a hír járja, hogy arra is kötelezni fogják a nyerteseket, hogy csatlakozzanak egy „precíziós gazdálkodási rendszerhez”. Ennek keretében többek között megszabják majd azt is, hogy milyen vetőmagot, műtrágyát, gyomirtót használhatnak a gazdák a következő öt évben. Vajdaságban jelenleg nincs olyan cég, amely a precíziós gazdálkodáshoz tudna ellátást biztosítani – 2017-ben azonban bejött Szerbiába a KITE Kft., aztán decemberben már meg is vett egy kéthektáros építési területet Topolyán egy logisztikai központ és nagykereskedés megépítése céljából.
Akárhogy is alakul a pályázatok sorsa, az egyelőre biztosnak tűnik, hogy a KITE megkerülhetetlen szereplője lesz a vajdasági mezőgazdaság modernizációjának. Csányi Sándor másik érdekeltsége, az OTP ettől függetlenül is kulcsszereplő a prospertitatis projektek finanszírozásában: a harmadik – nagy léptékű mezőgazdasági fejlesztésekre kiírt – pályázat nyertesei nemcsak Juhász Bálinttal, a Prosperitati ügyvezetőjével, de Predrag Mihajlovićtyal, az OTP Bank Szerbia vezérigazgatójával is szerződtek. Úgy tűnik tehát, hogy a deklarált célok közül a legfontosabbat,

a szülőföldön maradást szolgálja a legkevésbé a Prosperitatira bízott hatvanötmilliárd forint.

A felszín alatt egy igazi win-win szituáció sejlik föl, már ami a Fideszt és a VMSZ-t illeti: az előbbi néhány tízezer listás szavazathoz jut, továbbá egy olyan eszközhöz, amellyel befolyást tud gyakorolni a szerbiai politikára; a VMSZ pedig az ajándékba kapott pénzosztó szereppel tudta stabilizálni megingott pozícióját.
Nyertek még azok a kereskedők is, akiknél extra forgalomnövekedést hozott a sokmilliárdnyi támogatott eszközbeszerzés; és vélhetően nagyot nyer majd Csányi Sándor is, hiszen a támogatási konstrukciók közvetve helyzetbe hozzák az OTP szerbiai leányvállalatát, de ami fontosabb, piacvezető pozíciót jelenthetnek a néhány éve még kínkeservesen megszerzett KITE Zrt-nek – olvasható a magyarországi hír- és véleményportál cikkében.

Az Átlátszó cikkét itt érhetik el olvasóink teljes változatában:

Nyertesek és vesztesek: kiket hoz helyzetbe a magyar kormány 65 milliárd forintos tőkeinjekciója a Vajdaságban

Soha nem látott tőkeinjekcióval, 65 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítását. A támogatások lebonyolítására létrehozott Prosperitati Alapítvány működése 2016 óta jelentősen megbolygatta a vajdasági agrártársadalmat, hiszen a változások nemcsak a pályázói kört érintik, hanem – nemzetiségtől függetlenül – kihatnak a gazdasági élet minden szereplőjére.