A Római Birodalom egykori határainak, a dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánítására Magyarország Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen benyújtotta nevezését az UNESCO-hoz, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez – jelentette be a pénteki budapesti sajtótájékoztatón Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára.
Az államtitkár kiemelte: a négy ország nevezését Magyarország koordinálja Visy Zsolt miniszteri biztos vezetésével. A január 31-én beadott pályázat kilencvennyolc helyszínt foglal magába, s a Duna mintegy ezerötszáz kilométeres szakaszán fekvő pontokat érint. Magyarországon hatvanöt világörökségi helyszín megjelölése várható. A közös nevezésről szavazással dönt az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2019 júniusában.
Latorcai Csaba szerint ez a pályázat komoly fejlődési és idegenforgalmi lehetőséget jelenthet a hatvanöt magyarországi településnek. „A kormány elkötelezett a hazai örökségvédelemben és a magyar örökség zászlóshajójának számító világörökségi helyszínek fejlesztésében és megőrzésében” – mondta az államtitkár. Magyarországon jelenleg nyolc világörökségi helyszín és tíz úgynevezett világörökség-várományos helyszín van.
Az államtitkár elmondta, hogy a kormány a világörökségi pályázathoz kapcsolódva a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP), valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP) több százmillió forintot biztosít, s ezen felül magyar forrásból is százötvenmillió forint áll rendelkezésre ezeknek a helyszíneknek a további fejlesztésére. A kormány a gazdasági-informatikai operatív programból külön támogatást is biztosított a világörökségi, valamint az arra várományos helyszínek turisztikai fejlesztésére: a Balaton-felvidéki kultúrtáj – mint várományos helyszín – hárommilliárdos támogatást, a Fertő-táj világörökségi helyszín négyszázmillió, Hollókő község önkormányzata több mint egymilliárd forintot, a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága kilencszázötvenmilliós támogatást kapott. Tokajra, a tokaji kultúrtáj fejlesztésére 3,4 milliárd forintos támogatást, a pécsi világörökségi negyed fejlesztésére kilencszázmillió forintos támogatást ad a kormányzat európai uniós forrásokból.
Magyarország 1985-ben csatlakozott az UNESCO világörökségi egyezményhez, 1987-ben a budapesti Duna-partok, valamint a budai várnegyed vált világörökségi helyszínné, majd ez az Andrássy úttal, 2002-ben a Hősök terével bővült ki. 1987-ben Hollókő-újfalu, 1995-ben Szlovákiával közösen az Aggteleki Karszt barlangjai, legutóbb pedig 2002-ben a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék került fel az UNESCO világörökségi jegyzékére. Visy Zsolt miniszteri biztos hangsúlyozta: a római limeshez kapcsolódó világörökségi pályázat gondolata és előkészítése csaknem tizenhét éve kezdődött el. Mint mondta, a pécsi egyetem professzoraként évtizedeken át kutatta a római birodalom egykori határát.
A százötvenmillió forintos állami keretből ebben az évben elkészül az összes helyszínnek a kitáblázása többnyelvű feliratokkal, képekkel és információkkal. Négy külön pályázatból állt össze az egységes pályamű. „Annak idején a limes elválasztotta a római birodalom területét az úgynevezett barbár területektől, jelenleg pedig összekapcsolja mindazokat az országokat, amelyek ebben a világörökségi nevezési folyamatban részt vesznek” – hangsúlyozta a miniszteri biztos.
