A Hungarológiai Közlemények 2017-es 3. száma a Pécsi Tudományegyetemen Kultúra- és tudományköziség. Magyarságtudomány a 21. században címmel 2016. augusztus 22-e és 26-a között megrendezett VIII. Hungarológiai Kongresszuson, az Orbán Jolán és Z. Varga Zoltán vezetésével létrejött Kulturális átszövődések és nyelvváltások a kortárs irodalomban című szimpóziumon elhangzott előadások szerkesztett változatát közli – tájékoztatta lapunkat az Újvidéki Egyetem, BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke.
Gömöri György (Cambridge) Békássy Ferenc angol–magyar költő életét és munkásságát mutatja be. Z. Varga Zoltán (Pécs) a kulturális önazonosság, a történeti trauma és a személyes élettörténet jelenlétét vizsgálja Susan Rubin Suleiman önéletírásában. Roguska Magdalena (Varsó) Agota Kristof, Melinda Nadj Abonyi és Ilma Rakusa műveinek identitásnarratíváit elemzi. Toldi Éva (Újvidék) Terézia Mora prózájának köztességtapasztalatairól értekezik. Medve A. Zoltán (Eszék) nyelv, identitás, kultúra, fordíthatóság kérdéseivel foglalkozik Dubravka Ugrešić, Mirko Kovač és Miljenko Jergović prózájában. Dobszai Gabriella (Eszék) Dubravka Ugrešić Štefica Cvek az élet sűrűjében című regényének intertextualitását taglalja. Keserű József (Komárom) ironikus történelemszemlélet és mágikus realizmus összefüggéseit vizsgálja Grendel Lajos Nálunk, New Hontban és Hunčík Péter Határeset című regényében. Csányi Erzsébet (Újvidék) kapcsolattörténeti tanulmánya Tomaž Šalamun és Tolnai Ottó költészetének párhuzamait tárja fel. Samu János Vilmos (Szabadka) Ladik Katalin rendhagyó önéletírásának szubjektumfilozófiai vonatkozásaira mutat rá. Novák Anikó (Újvidék) vajdasági magyar folyóiratokat vizsgálva vizualitás és textualitás viszonyát tárja fel. Hulpa Diána (Ungvár) a Dmitro Keselja kárpátaljai ukrán író műveiben fellelhető hungarizmusokat veszi számba.
A Hungarológiai Közlemények 4. száma Z. Varga Zoltán Karátson Endre Otthonok című kétkötetes önéletírásában a kulturális önazonosság, a történeti trauma és a személyes élettörténet összefüggéseit vizsgálja. Vincze Ferenc A kontextuálás módszertani lehetőségei egy román nyelvű magyar irodalomtörténetben címmel értekezik. Thimár Attila a nem látott képek vizuális poétikáját taglalja Berzsenyi Dániel A bonyhai grotta című versének elemzésével. Lőricz Julianna a humor stílusalakzatait vizsgálja Szabó Magda leveleskönyvében, Hózsa Éva Đurđica Stuhlreiter horvát írónő gyerekkönyveit mutatja be, Vörös István a cseh Karel Jaromír Erben és Arany János balladáinak közös vonásaira mutat rá. Katona Edit tanulmányának témája két igekötős igéhez kötődő tárgyas vonzatszerkezet (átmesél valamit, átfordít valamit) vizsgálata.
A folyóiratszámok megjelenését a budapesti Bethlen Gábor Alap, valamint a Szerb Köztársaság Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztériuma támogatta. Megvásárolható az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának jegyzetellátó boltjában. Elektronikus elérhetősége: http://epub.ff.uns.ac.rs/index.php/hk/issue/archive.
Archívum
Papers of Hungarian Studies, Hungarológiai Közlemények, Hungarološka saopštenja
