1,59 milliárd dinárból gazdálkodik jövőre az MNT, ami a pénteken felduzzasztott 1,19 milliárdos 2017-es büdzsét is túlszárnyalja. Az ülés meglepetéseként a többségi frakció elfogadta az ellenzék sürgősségi előterjesztését, így a hosszú órákig tartó tanácskozás végén szó volt a nemzeti tanácsi törvény módosításával kapcsolatos általános aggályokról is, végül mégis leszavazták a Magyar Mozgalom beadványát a VMSZ-féle Magyar Összefogás lista képviselői.
Stratégiai újratervezés
A tanácskozás elején elfogadták az MNT általános stratégiai tervezéséről szóló határozatát. A jelenleg érvényben lévő hét tervdokumentum közül meghosszabbították a média-, a kulturális és az oktatásfejlesztési stratégiát. Előbbieket azért, mert a szerb kormány legújabb kormányzati stratégiái egyelőre még váratnak magukra, az utóbbit pedig azért, mert az már Szerbia 2020-ig szóló oktatásfejlesztési stratégiájával összhangban született – indokolta Hajnal Jenő, az MNT elnöke. Hatályon kívül helyezték a Tudományügyi stratégia 2014–2020, a Felnőttképzési stratégia 2012–2017, az MNT hivatalos nyelvhasználati stratégiája 2012–2017, valamint a Vajdasági magyar civil stratégia 2012–2018 tervdokumentumait, ennek megvalósítását a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény által meghatározott négy területen belül igyekeznek majd végrehajtani – indokolták.
Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) képviselője szerint megváltozott a kisebbség helyzete. Soha nem volt még ennyire drámai a vajdasági magyarság helyzete, kiürülő félben van a vidék – mondta. Az ellenzéki képviselők szerint nem kell a Szerb Köztársaság kulturális stratégiájára várni. Zsoldos Ferenc, a Magyar Mozgalom (MM) képviselője szerint a kisebbségi autonómia éppen arról szól, hogy a kisebbség a saját igényeit felmérve alakítja ki a saját stratégiáit.
Hajnal Jenő szerint az ellenzék inkább azt kérje számon, hogy hogyan valósulnak meg stratégiák, ugyanis épül a Médiaház, áthidalták az önkormányzati médiaprivatizálással járó akadályokat stb. Csupán egyetlen kérdésben nem követték a kijelölt utat: nem valósították meg a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház tervét, mivel azt az érintettek elutasították. Nyilvánvaló, hogy nem kerülhetik meg a szerbiai és anyaországi terveket – mondta –, de akkor is bírálat érte volna a tanácsot, ha a választási év előtt fogad új stratégiákat.
Joó Horti Lívia (MM) szerint az MNT médiastratégiája mentén a VMSZ (Vajdasági Magyar Szövetség) olyan pártmédiát hozott létre, amely bekebelezte szinte az összes vajdasági magyar tájékoztatási eszközt. A képviselőasszony szerint a többi esetben is csupán a stratégiák megcsúfolása történt, mert egyetlen párt alá rendelte a kulturális intézmények és az iskolák tevékenységét is.
Talpai Sándornak (MÖ) az az álláspontja, hogy a VMSZ az, aki megvédte a médiát, az ellenzék pedig hogyan is védhetné meg, ha nem vállalja fel azt, hogy részese legyen egy olyan hatalomnak, amely meg tudja védeni a kisebbségi érdekeket.
Joó Horti Lívia úgy fogalmazott, hogy nem érti, miért jó az, ha egyetlen párt kisajátít egy egész nemzeti közösséget, aki pedig nem lép velük egyszerre, az már szerintük nem is része a saját nemzeti közösségének.
Költségvetés
Az MNT 2017-es költségvetésének külhoni adományokból érkező része 560 millió 576 millió dinárra nőtt, mert az év végén érkezett meg a szabadkai Zsinagógára szánt közel 19 milliós támogatás – ismertette Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnök asszonya. A módosítást az időközben megérkezett anyaországi támogatások átváltásából eredő különbség okozta, amelynek legnagyobb tétele a Magyar Szó Lapkiadó Kft. ingatlan és eszközfejlesztésének támogatása, amely 190.208.802 dinárra rúg. (Mint ismeretes, 2018-ban megkezdődik a Forum-ház felújítása, a szerkesztőségek infrastrukturális fejlesztése, valamint a nyomda két üzemrészlegének egyesítése és gépparkjának korszerűsítése Újvidéken, a telepi városrészben.)
Elfogadták a Magyar Nemzeti Tanács 2018. évi munkatervét és pénzügyi tervét is. A megvalósítás persze attól is függ, hogy mikor írják ki a jövő évben esedékes nemzeti tanácsi választásokat – emlékeztettek az ülésen.
A nemzeti tanács összesen 1,59 milliárd dinárból gazdálkodik jövőre. Ez a tavalyi évben fel nem használt eszközökből (199 093 373 dinár), a külföldi államok általi támogatásokból (1 298 205 769 dinár), a Szerb Köztársaság 2018. évi költségvetéséből folyósított működtetési célú támogatásból (59 438 983 dinár), a Vajdaság Autonóm Tartomány 2018. évi költségvetéséből folyósított működtetési célú támogatásból (24 696 659 dinár), önkormányzati támogatásból (6 500 000 dinár), kamatbevételből (3 000 000 dinár), jogi és természetes személyek önkéntes adományaiból (1 550 000 dinár), valamint az egyéb, máshova be nem sorolt bevételekből (2 400 000 dinár) áll.
Elvándorlás
Az ülésen többször is felmerült az elvándorlás kérdése, minden felszólalónak saját elmélete és álláspontja volt a nagy vajdasági exodus kapcsán. Zsoldos Ferenc indítványozta, hogy a nemzeti tanács mérje fel a helyzet súlyosságát és kutassa ki az elvándorlás okait. Szerinte a primer kutatások hiányoznak a témában. Politikai és történelmi hiba, ha nem nézünk szembe az elvándorlással – fogalmazott a képviselő. Hozzátette: Továbbra is csupán 600 ezer dinárt irányoznak elő a népesedési akcióterv megvalósítására. „Létezik egy komoly program, és erre csupán ennyi pénzt szánunk” – fogalmazott Zsoldos.
Tari István (VMDK) kifogásolta, hogy magyar állami támogatásból finanszírozzák azokat a projekteket és intézményeket, amelyek pénzelése a képviselő szerint szerb állami feladat kellene, hogy legyen, ilyenek az óvodák, a szabadkai és a zentai kórházi fejlesztések vagy az aracsi pusztatemplom rekonstrukciója. Tari szerint kb. 11 millió eurót kap a szerb állam az adóból és azokból a befektetésekből, amelyeket a magyar állam pénzel az MNT-n keresztül, holott éppen a Szerbia kötelezettsége volna a kisebbségek műemlékeinek és óvodáinak fenntartása és megőrzése. A képviselő bírálta a VMSZ-t is, amelynek, a szavai szerint azért nem kellett volna kormányzati szerepet vállalni, hogy a szerbiai feladatokat végül anyaországi eszközökből lássák el.
Talpai Sándor (MÖ) a VMSZ védelmében kiemelte, hogy a támogatások egy része a Magyarországon élő szerbiai magyar adófizetők pénzéből jön haza, akik nem Szerbiában adóznak, másrészt nem is az a fontos, hogy honnét származik a pénz, hanem az hogy jó helyre költsék, így indulhatott meg Nagykikindán az első magyar napközi.
Szlákó József (MÖ) szerint az elvándorlás a jelenlegi gazdasági helyzet miatt történik, amit egyik napról a másikra megváltoztatni nem lehet. A képviselő szerint büszkék lehetünk azokra, akik kimentek külföldre és feltalálták magukat, és azokra is, akik itthon maradnak. A jelenlegi tervekkel csak jó eredményeket lehet elérni – jelentette ki a tanácstag.
Joó Horti Lívia ugyancsak felhívta a figyelmet arra az aránytalanságra, amely a szerb állam befektetése és az anyaország támogatása között van. A képviselőasszony aggodalmának adott hangot, hogy az új nemzeti tanácsi törvény hozadékaként az MNT költségvetésében még tovább csökken az állami támogatás aránya.
Dudás Károly azt tanácsolta, hogy az ellenzék nyerje meg a közelgő választásokat, és változtasson a jelen helyzeten, ha azt hiszi, hogy a VMSZ államtitkárai és politikusai nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a nemzet érdekében.
Sokan hagyják el Szerbiát – folytatta Zsoldos Ferenc. Ennek számos oka van, de nem szabad önmagunkat hibátlannal látni – jelentette ki a képviselő. Kisebbségi közösségben bűn egy személyes vezetést csinálni – mondta. Ahhoz, hogy közösségként megmaradjon a vajdasági magyarság, minden tagjának szabadnak kell éreznie magát, minden más igyekezet megöli az alulról induló kezdeményezéseket. A délvidéki magyar diktatúra bűn, nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy magyar belső diktatúrát építsünk – hangoztatta Zsoldos Ferenc.
Hajnal Jenő elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ellenzék minden felelősséget az itteni magyar politikumra hárít. Az MNT elnöke elmondta, hogy jelenleg is több kutatás van folyamatban, hogy felmérjék az itthon maradottak számát.
Tari István abban látja a közösség megerősítésének és itthon maradásának zálogát, ha nem elzárkózna, hanem a szellemi teljesítmény megbecsülésére helyezné a hangsúlyt. Jó lenne, ha a magyar politizálás a szerb államnak való megfelelési kényszer értelmében nem fajulna odáig, hogy a saját értelmiségét kiirtsa – mondta.
Talpai azzal zárta a vitát, hogy aki a szájára veszi az elköltözés kérdését, attól már nagyon szeretné hallani a megoldást is.
A többórás ülés végén szó volt a nemzeti tanácsi törvény módosításával kapcsolatos általános aggályokról is, végül mégis leszavazták a Magyar Mozgalom beadványát a VMSZ-féle Magyar Összefogás lista képviselői.
