Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatása a Magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságában szerdán volt, ahogyan arról a Szabad Magyar Szó is beszámolt. Az ülésen számos olyan téma került terítékre, amely a külhoni magyarság mindennapjait érinti.

Szávay István, a Jobbik képviselője, a Nemzeti összetartozás bizottságának tagja Facebook-bejegyzésében taglalta a bizottsági meghallgatáson elhangzottakat, amelyekből most a vajdasági magyarságra vonatkozóak közül szemezgetünk.

A gazdaságfejlesztési programok kapcsán Szijjártó ismertette, hogy mely régióban hogyan áll a pályázatok elbírálása, valamint milyen ütemben zajlanak a kifizetések. Szávay ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy fontos lenne pályázati feltételként megkövetelni a magyar nyelv minél szélesebb körű használatát, a támogatott vállalatok kötelezését arra, hogy üzleteikben és az általuk gyártott termékeken magyar feliratokat (is) használjanak és magyarul (is) tudó munkavállalókat alkalmazzanak. „Szijjártó Péter úgy reflektált, hogy hivatalos kikötést nem áll módukban csinálni, de egyébként cél az, hogy magyar alkalmazottak legyenek“ – olvasható Szávay bejegyzésében.

A miniszteri beszámolóban szó esett a határ menti infrastruktúra-fejlesztésről, az új határátkelőkről is, azonban Szerbia kapcsán jelenleg még nincsenek ilyen jellegű konkrétumok.

„A határátkelők vonatkozásában sokadjára is megjegyeztem, továbbra is úgy látjuk, hogy a személyi állományt kellene bővíteni, az átjutás ugyanis hosszadalmas, a személyzet pedig sokszor nem a legudvariasabb, aminek nyilván a túlterheltség az oka. Szijjártó Péter szerint kétoldalú megállapodások születtek arról, hogy a »schengeni kódexszel összeegyeztethető formáját« fogják választani annak, hogy szerb viszonylatban az ünnepek alatt, míg horvát viszonylatban a nyári hónapokban lehessen gyorsabb az átkelés“ – szögezte le Szávay.

A Jobbik politikusa kiemelte: a meghallgatáson nem tudta megkerülni azt a kérdést sem, hogy továbbra is vannak olyan külhoni szervezetek, amelyeket a kormány kirekeszt a magyar-magyar párbeszédből, kiemelten ilyen a Magyar Mozgalom (MM) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) Délvidékről, valamint a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ). „Sajnos miniszter úr ismét csak azt a nem túl meggyőző választ tudta adni, hogy vannak bizonyos objektív mérőszámok, amelyek alapján eldöntik, hogy kikkel működnek együtt. Kérdés, hogy melyek lehetnek ezek a mérőszámok, hisz az MM és a VMDK összefogása legutóbb a délvidéki magyar szavazatok 26 százalékát szerezte meg, ott vannak a vajdasági parlamentben és a magyar többségű önkormányzatok jelentős részében is, a MESZ pedig pontosan olyan pozíciókkal rendelkezik, mint amilyenekkel rendelkezett korábban a rivális Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK)“ – emelte ki Szávay.

A jobbikos képviselő bejegyzésében hangsúlyozta: a meghallgatáson a Magyar Mozgalom és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felvetése nyomán felhívta Szijjártó figyelmét arra, hogy Szerbiában komoly veszélyben került a kulturális autonómia, ugyanis olyan törvénytervezet készült, amely konkrét jogkörszűkítéseket tartalmaz és számos más intézkedés mellett kétnyelvűvé tenné a Magyar Nemzeti Tanács működését. „Sokatmondó volt Szijjártó Péter válasza, mely szerint a Vajdasági Magyar Szövetséggel fennálló megállapodásuk alapján a délvidéki párt azonnal jelez, ha valamilyen problémás ügy van a régióban, erről a törvénytervezetről azonban még nem hallott. Ezek szerint a VMSZ nem tartja túl nagy gondnak a nemzeti tanácsok jogköreinek tervezett újabb szűkítését… Megjegyeztem, hogy ez a kérdés is jól mutatja, érdemes lenne néha azért másokkal is szóba állni, és nem kizárólag a Fidesz külhoni fiókszervezeteivel egyeztetni“ – emelte ki Szávay.

„Összességében normális párbeszéd jellemezte a meghallgatást, számos ügyet látunk hasonlóan, néhány kérdésben nem, vagy egyáltalán nem értünk egyet, de annak örülök, hogy Miniszter úr – a más kormánytagoktól megszokottakkal ellentétben – egyetlen felvetést sem hagyott válasz nélkül, még ha azok számomra nem is voltak mindig elfogadhatóak“ – zárja Facebook-bejegyzését Szávay István.