Ülepednek a görcsös álmok
Réteges pergése az időnek
A pohár betellik, s jöhet a szúnyogirtás
Jenő a lován, háromszáz év magány
Musztafa gyalog, mint
szétmállott baklava a hídon
Egy népkerti lány lehány, miközben
barnahajút szopogat a gyász
Egy tiszaparti nyár
Örvénylő vízben fuldoklik már
Zenta, Senta, Zintharew
– inkább Zintharave
Háromszáz év őrület
S szépen lassan, minden
ülepedik tovább