November 29-e van, ez a dátum a fiatalabbaknak nem mond semmit, az idősebbeknek viszont annál többet, hiszen a régi Jugoszlávia egyik legnagyobb ünnepe volt. Ezen a napon tettek a kis pionírok fogadalmat, legalább kétnapos munkaszüneti nap volt, mert ugye ha összekötöttük a hétvégével akkor hosszabb is, sokak kirándulni mentek, az állam kitüntetéseket osztott a testvériség-egység ápolóinak.
Emlékeznek még a pionírfogadalom szövegére? Íme:
Ma amikor pionír leszek, fogadom,
hogy szorgalmasan tanulok és dolgozok.
Jó pajtás leszek.
Szeretem önigazgatású hazánkat
a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaságot.
Követem azokat az eszméket amelyekért Titó harcolt.
Megbecsülöm a világ béke-, és szabadságszerető embereit.
A legendás Mirko és Slavko képregény egyik kockája a golyónál gyorsabb hősről
Hivatalosan november 29-én az AVNOJ vagyis a Jugoszláv Antifasiszta Népfelszabadító Tanács második ülésének az ünnepe volt ez, amelyre ezen a napon 1943-ban került sor. A partizánmozgalom tagjai ez alkalommal kiáltották ki, hogy Jugoszlávia föderális állam lesz és kitűzték az alkotmányozó nemzetgyűlés időpontját 1945. november 29-re.
A kilencvenes évek eleji háborús viharok minden országban elsöpörték ezt az ünnepet, kivéve Szerbiát, vagyis a Montenegróval közös államot, ahol egészen 2002-ig megmaradt jeles napként.
És álljon még itt a korszak nagy slágere Zdravko Čolić előadásában:
