A szerb költségvetés legnagyobb gondját a veszteséges nagyvállalatok jelentik; azok a nagy közvállalatok, amelyek évek óta az állam segítségét veszik igénybe túlélésükhöz. Eddig már számtalanszor hallottuk, hogy ezt a gondot az állam megoldja, s a megoldási javaslatok egyike volt az is, hogy majd leváltják a sikertelen igazgatókat. A bejelentés óta azonban semmi sem történt. Miért marad helyén a rossz vezetőség, hogyan tekint a szerb kormány erre a problémára, és mekkora veszteséget okoznak ezek a cégek az államnak – ezeknek a kérdéseknek próbált utánajárni az N1.

A veszteségek, amelyeket évek óta gyártanak a közvállalatok, roppant mértékben terhelik meg a költségvetést. Erre figyelmeztetett folyamatosan a Nemzetközi Valutaalap is, amely a hároméves megállapodás végén megüzente, hogy nagyobb sikerekre számított a helyzet rendezésében ezeknél a vállalatoknál, s hogy ennek a kormány is tudatában volt.

Az akkori miniszterelnök, Aleksandar Vučić tavaly, az év végén, amikor megállapította, hogy egyes vállalatok kozmetikázzák az adatokat, amelyeket a kormánynak küldenek, azt ígérte, hogy tudja, mikor és hogyan vessen mindennek véget. „Miért nem lettek ezek az emberek leváltva? Le lesznek. Mikor? Szinte mindannyian nagyon gyorsan, még az új év előtt“ – mondta akkoriban Vučić.

Azonban a helyzet jelenlegi állása szerint a nagy veszteséges vállalatok vezetői 2018-ban is a helyükön maradnak. Az öt legnagyobb veszteséges vállalat évek óta ugyanaz, a vezetőség pedig ezekben az években évek óta változatlan:

  • Blagoje Spasovski az RTB Bor igazgatója 2008. óta
  • Dušan Bajatović a Srbijagas igazgatója óta
  • Zoran Drobnjak a Putevi Srbije vezetője 2007. óta
  • Miljan Đurović a pancsovai Azotara igazgatója és igazgatóhelyettese már régóta – de nemrégiben előállították
  • Mirko Latinović az MSK Kikinda megbízott igazgatója 2015. óta

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy ezeknek a vállalatoknak a vezetése politikai kérdéssé vált, üzeni a Transparency Serbia, amelynek véleménye szerint első lépésként biztosítani kellene azokat a feltételeket, melyek szükségesek egy professzionális menedzsment felállításához ezekben a vállalatokban.

„Vannak vállalatok, amelyek fuldokolnak az adósságban, amelyet utóbb leírnak, de az államnak megfelel, hogy az emberek, akiket az állam ellenőrzése alatt tart, akiket leváltással vagy professzionális menedzsment kinevezésével riogat, a helyükön maradjanak. Ezek az emberek utóbb vélhetően más feladatokat is elvégeznek az állam számára, vagy azoknak a pártoknak az érdekében, amelyek ellenőrzik őket. És ők azok az emberek, akik pártot váltanak, amikor az országban hatalomátvétel történik – mondja Zlatko Minić, a Transparency Serbia munkatársa.

Az igazgatók leváltásánál a közgazdászokat sokkal jobban aggasztja a vállalatok átszervezésének elmaradása, mert meglátásuk szerint ezek a cégek „felfalnak mindent, amit az állam megtakarít“. Mahmut Bušatlija befektetési tanácsadó szerint nehéz számszerűsíteni az okozott károkat, amelyek mindenképpen igen nagyok. „Az állam tartja életben ezeket a vállalatokat. Úgy tartja életben őket, hogy mi mindannyian fizetjük a számlát, különböző formában, ezek a közvállalatok pedig a költségvetésből kapnak pénzt a rossz ügyvitelük kompenzálására. Az ezekben a vállalatokban okozott kár átfolyik a költségvetésbe“ – magyarázza a szakember.

Azt, hogy a helyzet megváltozhat, 2016 végén kezdték el hinni egyesek, amikor versenypályázatot írtak ki az RTB Bor professzionális menedzsmentjének kinevezése érdekében. Ezt a pályázatot azóta több ízben hosszabbították meg… A szakemberek egyhangúlag állítják: amíg a politika helyet kap a cégvezetésben, a közvállalatok semmi jóra nem számíthatnak.