Októberben több európai kutatóközpont is arról számolt be, hogy a ruténium nevű anyag 106-os nukleonszámú izotópját regisztrálta a légkörben. A hónap első hetében volt a legerősebb a radioaktív anyag koncentrációja, a felhő aztán fokozatosan szétoszlott. Az Európát elérő izotópok mennyisége nem volt veszélyes az emberi egészségre.

Mivel ilyen anyag a természetben nem keletkezik, ezért biztosnak tűnt már az első pillanattól kezdődően, hogy valamilyen nukleáris üzemből szivároghatott ki a felhő. November 9-én egy francia kutatóintézet arra jutott, hogy Oroszországból vagy Kazahsztánból érkezhetett az Európát elérő ruténium-106. Azonban egyik ország sem ismerte el, hogy bármilyen baleset, szivárgás történt volna náluk, emlékeztet a 444.hu.

Az is biztos volt, hogy nem atomerőműből származhatott az egész Európa felett észlelt anyag, mert erőművekben ruténium-106 nem keletkezik, úgyhogy csak más típusú létesítmények jöhettek szóba.

A Roszatom még októberben kiadott egy közleményt, miszerint Oroszország felett a légkörben szinte sehol sem mutatták ki a ruténium-106-ot, különösen nem mutatták ki a Dél-Urálban, amit a francia és német kutatók a meteorológiai adatok elemzésével a szennyezés legvalószínűbb forrásának tippeltek. A közlemény szerint kizárólag Szentpétervár környékén mutattak ki egy kevés ruténium-106-ot.

Most kiderült, hogy a közlemény hazugság volt, ugyanis valójában először a Dél-Urálban mutatták ki az izotópokat

Az oroszországi légkört a Roszhidromet nevű kormányzati kutatóintézet monitorozza, és a Roszatom is rájuk hivatkozott.

A Greenpeace oroszországi szervezete megkérdezte közvetlenül is a kutatóintézetet, hogy szeptember végén és október elején hol és mennyi ruténium-106-ot mértek. A Roszhidromet sokáig nem válaszolt, majd múlt pénteken közölték, hogy az adatok felkerültek a honlapjukra, és onnan bárki leolvashatja azokat, mondta el a 444-nek Rasid Alimov, az orosz Greenpeace nukleáris ügyekben illetékes aktivistája.

A jelentés szerint szeptember utolsó napjaiban több oroszországi mérőállomáson is kimutatták a ruténium-106 jelenlétét, először éppen az Urál déli részén, két olyan mérőponton, amelyektől 100 kilométeren belül található a Roszatom Majak nevű nukleáris létesítménye, ahol atomerőművekben elhasznált, kiégett fűtőelemeket dolgoznak fel. Hamarosan az anyag megjelent Tatárföld felett, szeptember 29-én pedig már Olaszország felett, majd onnan észak felé húzódott, és észlelték Ausztriában, Németországban illetve Franciaországban is. Október első hetében Szentpétervárnál tért vissza a felhő Oroszország fölé.

Rasid Alimov azt mondta, hogy nem tudják bizonyítani, hogy a szivárgás a Roszatom Majak nevű létesítményből származik, de a környéken az az egyetlen ismert üzem, ahonnan a ruténium-106 kiszabadulhatott. Ezért valószínűnek tartják, hogy a szivárgást okozó baleset a kiégett fűtőelemeket feldolgozó üzemben történhetett.

A Greenpeace az orosz ügyészséghez fordult, hogy vizsgálják ki, mi történhetett.

Borítókép: A majaki létesítmény – Aleksandr Kondratuk/RIA Novosti