Mint a falevelek ősszel, úgy hullanak a fejek az Egyesült Államokban. Nap mint nap egyre több közéleti szereplő kénytelen távozni a nyilvánosság szeme elől szexuális zaklatás vagy csak nemkívánatos, szexuálisnak vélt közeledés vádjának következtében. Színészek, rendezők, neves műsorvezetők kapnak azonnali felmondást szinte a nyilvánosság előtt történő megvádolás pillanatában, minden bírósági tárgyalás nélkül, sőt nem egy esetben dollármilliókat fizetnek kiegyezés címén a panasztevőnek.

Ez a tisztogatási hullám látszólag nem kíméli a politikusokat sem, ahol azonban más értékek és mércék mentén dől el egy-egy „hevesebb vérmérsékletű” férfi közszereplő politikai sorsa. Itt van mindjárt két most zajló eset. Az egyik Roy Moore, a Republikánus Párt jelöltje a decemberi rendkívüli választásokon Alabama megüresedett szenátori posztjára. Az előválasztások során a pisztolyos Moore nélkülözte ugyan Donald Trump támogatását, mégis könnyűszerrel nyerte el pártja jelöltséget. Roy Moore a Trump kabinetjébe előléptetett Jeff Sessions igazságügyi miniszter, volt alabamai szenátor helyére szeretne kerülni.

Moore-nak nem egy priusza van, holott világ életében az igazságszolgáltatásban dolgozott. Az alabamai legfelsöbb bíróság 70 éves korábbi bíráját kétszer is leváltották tisztségéről: először azért, mert nem volt hajlandó eltávolítani a bíróság épülete előtt felállított tízparancsolat-szobrot, másodszor meg azért, mert nem tartotta tiszteletben az egyneműek házasságát engedélyező szövetségi alkotmánybírósági döntést. Szenátusi posztra való jelöltetése óta azonban nyolc alabamai hölgy állt a nyilvánosság elé azzal vádolva Moore-t, hogy a múltban szexuálisan zaklatta őket. Ezek a hölgyek annak idején 14–17 éves kiskorú, egy esetben pedig éppen csak nagykorúvá vált lányok voltak, az akkor még ügyészi állást betöltő Moore viszont a harmincas éveit taposta. Moore természetesen alaptalan hazugságnak tartja a vádakat, s esze ágában sincs lemondani szenátusi jelöltségéről. Így könnyen előfordulhat, hogy december 12-én Alabama választói mégis neki szavaznak majd bizalmat.

Al Franken volt humorista, jelenlegi demokrata szenátor és az őt megvádoló Leanne Tweeden rádiós műsorvezető, volt Playboy-modell, jelenlegi szélsőjobboldali kommentátor: együtt léptek fel az Irakban harcoló amerikai csapatok ingyenes szórakoztatására még Franken szenátusi mandátuma előtt (Fotó: ABC)

Al Franken volt humorista, jelenlegi demokrata szenátor és az őt megvádoló Leanne Tweeden rádiós műsorvezető, volt Playboy-modell, jelenlegi szélsőjobboldali kommentátor: együtt léptek fel az Irakban harcoló amerikai csapatok ingyenes szórakoztatására még Franken szenátusi mandátuma előtt (Fotó: ABC)

Hogy a másik politikai tábor se maradjon ki a buliból, a minap Leeann Tweeden rádiós újságírónő, aki nagyon sokat szerepel a jobboldali Fox News tévécsatorna beszédműsoraiban is, azzal vádolta meg Al Franken minnesotai demokrata szenátort, egykori humoristát, hogy egy közös fellépésük alkalmával megcsókolta őt, sőt egy fényképet is mutatott, ahol Franken kezei az alvó Tweeden katonamellénnyel fedett mellei felé közelednek, s talán meg is érintik azokat. Al Franken erre hosszú közleményt adott ki, amelyben felelősséget vállal a történtekért, bocsánatot kér a kárvalott Tweedentől, és arra kéri a szenátus erkölcsi kérdésekkel foglalkozó bizottságát, hogy vizsgálja ki az esetét.

Az említett ügyekkel kapcsolatban több szenátor is megszólalt. „A felhozott vádak szerintem meggyőzőek. Szörnyű, undorító, nőket megalázó dolgokról van szó,” mondta Susan Collins, republikánus szenátornő.

Mitch McConnell, szenátusi többségi vezető így vélekedett: „Roy Moore-nak félre kell állnia. A nyilvánosság előtt vallomást tévő nők teljesen szavahihetőek. Moore nem alkalmas arra, hogy az Egyesült Államok szenátusába kerüljön.”

Donald Trump azonban egyetlen szóval sem ítélte el a republikánus jelöltet. Újságírói kérdésözönre karba tett kézzel, dacosan összeszorított szájjal hallgatott. Al Franken esetében viszont azonnal csivitelést bocsátott ki, amelyben Franken nevét (tévesen írva) Frankenstien-re változtatva (a szándékosan becsmérlő Frankenstein helyett) hitelt adott a vádaknak.

A Fehér Ház szóvivője számtalanszor megismételte, hogy Roy Moore sorsáról Alabama szavazópolgárainak kell dönteniük. Arra a kérdésre viszont, hogy az elnök milyen alapon tör pálcát Al Franken felett, miközben nemcsak több tucat nő, hanem hangfelvétel is tanúsítja, hogy Trumptól sem állt távol az ilyen viselkedés, a szóvívő szemrebbenés nélkül kijelentette, hogy nagy különbség van a két eset között. Trump ugyanis határozottan elutasítja a vádakat, Al Franken viszont bevallotta tettét.

Szexuális zaklatások már a múltban is okoztak problémát politikusoknak. Mint sokan emlékezhetünk rá, Bill Clintonnak majdnem az elnökségébe került az ilyen jellegű viselkedés, méghozzá az Ovális Irodában. Még korábban Clarence Thomas legfelsőbb bírósági bírává jelölését kérdőjelezték meg hasonló vádak miatt, ám a konzervatív jelöltet akkor is megvédték republikánus támogatói, míg a demokrata Clintonnak végig kellet szégyenkeznie a (végül is sikertelen) leváltási procedúrát.

A mostani vádhullám azonban a nyilvánosság nagyobb odafigyelésének köszönhető, meg annak, hogy egyre több áldozat lép ki a névtelenségből és áll ország-világ, vagyis a tévékamerák elé.

Talán ennek is köszönhetve Paul Ryan, a Képviselőház elnöke kötelező zaklatás-ellenes képzést rendelt el a képviselők és azok munkatársai számára. A szenátusban még nem történt ilyen lépés, viszont több szenátor is arra szólította fel társait, hogy amennyiben decemberben Roy Moore győz Alabamában, indítsanak ellene eltávolítási eljárást.

Kellyanne Conway, Trump elnök legfontosabb és legtehetségesebb „mellébeszélője" tévéinterjúra készül (Fotó: Slate)

Kellyanne Conway, Trump elnök legfontosabb és legtehetségesebb „mellébeszélője” tévéinterjúra készül (Fotó: Slate)

Mégsem várható azonban, hogy Trumpnak kedvére lenne egy ilyen megoldás. A többségben levő republikánusoknak ugyanis minden szavazatra szükségük lesz ahhoz, hogy megszavazzák a Trump által olyannyira sürgetett adóreformot, amellyel Amerika leggazdagabb egy százaléka hatalmas könnyítéseket nyer. Hogy a Roy Moore „kontra” Al Franken botránynak ez az elsődleges tétje, azt Kellyanne Conway elnöki főtanácsos véletlenül vagy szándékosan elejtett kijelentéséből tudhattuk meg, aki egy kérdésre válaszolva nem tagadta, hogy a Fehér Ház, céljainak elérése érdekében, szívesebben látna a szenátusban egy gyermekeket és kiskorúakat zaklató, kétes múltú republikánust, mint annak demokrata ellenfelét.


FRISSÍTÉS (2017. november 21., KEI 23:35):

Trump elnök kedd délután, a hálaadásnapi ünnepekre floridai kastélyába készülődve először szólalt meg újságírók előtt Roy Moore ügyében, és kijelentette, hogy az ultrakonzervatív republikánus jelölt a vádakat „Tagadja. Totálisan tagadja. Roy Moore tagadja – ez minden, amit mondhatok.”

„Megegyeztünk: mi nem vesszük figyelembe az ellened felhozott vádakat, te meg rászavazol az adótörvényünkre." (Karikatúra: Kim Warp)

„Megegyeztünk: mi nem vesszük figyelembe az ellened felhozott vádakat, te meg rászavazol az adótörvényünkre.” (Karikatúra: Kim Warp)

Trump egyértelművé tette, hogy nem Moore demokrata ellenfelét (Doug Jones képviselőt) támogatja, mert annak álláspontja szerinte „bűnügyekben borzalmas, határőrizetben borzalmas, hadügyileg borzalmas… Nem kell nekünk oda egy liberális, egy demokrata.”

A fenti szó szerinti idézetek jól érézkeltetik az amerikai elnök súlyosan korlátozott szókincsét: az ő elbeszélésében minden vagy „totálisan borzalmas” („terrible”, amit az ellentáborra használ), vagy „csodálatos” („terrific”) – amit saját maga vagy szövetségesei művelnek.

A New Yorker magazin a következő karikatúrával válaszolt rövid idővel az elnöki szentencia után:


Borítóképünk: Roy Moore volt főbíró és alabamai republikánus szenátorjelölt pisztollyal kampányol (Fotó: NBC)