Soros György a magyar kormány állításait cáfolja Gulyás Gergely: Soros György frontális támadást indított Magyarország ellen

Soros György magyar származású milliárdos telefonos interjút adott a Financal Timesnak, amelyben részletezi, miért döntött úgy, hogy éppen most reagál a magyar kormány vele kapcsolatos állításaira.

Soros az interjúban kiemelte: eddig visszautasította, hogy reagáljon Orbán Viktor magyar miniszterelnök támadásaira, de most úgy érezte, itt az ideje, hogy megszólaljon. Félti ugyanis azokat a civil szervezeteket, amelyeket az alapítványa támogat, Orbán Viktor ugyanis korábban bejelentette, hogy a magyar titkosszolgálatok vizsgálni fogják ezeket a szervezteket.

„Nem maradhattam többé csendben, mert attól félek, hogy a titkosszolgálati nyomozás azt jelenti, hogy nem csak a szervezeteket, hanem azoknak a vezetőit egyénileg is üldözni fogják“ – nyilatkozta Soros, aki az FT-nek adott interjúban Orbán Viktorról is elmondta a véleményét, akit személyesen is támogatott a 80-as évek végén abban, hogy Oxfordban tanulhasson. „Abban az időben, amikor támogattam őt, egy fiatal csoportnak volt a vezetője, amely a regnáló rezsim ellen szerveződött és különleges dolgokat tanultak, szóval megérdemeleték“ – mondta Soros, majd hozzátette:  „Valójában Orbán volt az, aki megváltozott, egy rendszerellenes lázadóból egy maffiaállam vezetője lett“.
Soros György beszélt arról is, hogy az EU intézményeinek sokkal határozottabban fel kellene lépnie az ellen, ahogy Orbán a civil szervezeteket kezeli,  és ahogy aláássa a jogállamot Magyarországon. „Mindezek azt mutatják, hogy a jelenlegi magyar rezsim túl messzire ment“- mondta.

Az Indexnek közleményt küldött Soros alapítványa

Soros György alapítványa, az Open Society Foundations hétfőn az Index hírportálnak küldött egy közleményt, amely Soros György álláspontjának tekinthető a portál szerint, s amelyben az alapítvány cáfolta a magyar kormány nemzeti konzultációs kérdőívének tartalmát.

„A nemzeti konzultációs kérdőív állításai csúsztatásokat és nyilvánvaló hazugságokat tartalmaznak, amelyek célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra és menekültekre vonatkozó álláspontjáról. A magyar kormány képviselői szintén tévesen állítják, hogy Soros György irányítja az Európai Unió döntéshozatali folyamatát. Valójában a migrációs válság kezelésére vonatkozó döntéseket az EU tagállamai, intézményei hozzák, ezeknek részese a magyar kormány is” – olvasható a közleményben, amely azt is leszögezi, hogy miközben „Magyarország egészségügyi és oktatási rendszere aggasztó állapotban van és a korrupció mindent áthat, a jelenlegi kormány külső ellenséget kreál, hogy ezekről a problémákról elvonja állampolgárai figyelmét”.

„A kormány Soros Györgyöt választotta ki erre a célra, és nagyszabású Soros-ellenes médiaháborút indított, amelynek költsége több tízmillió euróra rúg az adófizetők pénzéből, felszítja az iszlámellenes hangulatot, és olyan antiszemita szófordulatokat használ, amelyek az 1930-as éveket idézik” – olvasható a kommünikében.

A közlemény emlékeztet arra is, hogy Soros az 1980-as években kezdte meg jótékonysági tevékenységét Magyarországon, és 1984-ben alapítványt hozott létre. Azóta a magyaroknak juttatott segítsége nagyjából 350 millió eurót tesz ki, és ezt az összeget ösztöndíjakra, egészségügyi szolgáltatásokra és humanitárius erőfeszítésekre fordította: többek között 1 millió eurót juttatott a 2010-ben bekövetkezett vörösiszap-katasztrófát követő újjáépítésre. „Jelenleg a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek oktatásához, a hajléktalanság problémájának kezeléséhez és a vidéki Magyarország közlekedésének fejlesztéséhez járul hozzá” – írja az alapítvány, amelynek közleménye ezt követően sorra veszi a nemzeti konzultáció állításait.

A kormányzati konzultáció pontjainak cáfolata

A kormányzati propaganda szerint „Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy évente legalább 1 millió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is”.

Soros szerint ez hamis állítás. Egy 2015-ös kommentárban Soros György azt mondta, hogy a Szíriában folyó háború miatt az Európai Uniónak „az előrelátható időszakban legalább egymillió menekültet kellene befogadnia évente. És hogy ez megoldható legyen, a terhet igazságosan kell elosztani” (Rebuilding the Asylum System, Project Syndicate, 2015. szeptember). Egy évvel később, miután a körülmények megváltoztak, azt javasolta, hogy az Európai Unió vállaljon kötelezettséget arra, hogy „csupán 300 000 menekültet fogadjon be évente” (Saving Refugees to Save Europe, Project Syndicate, 2016. szeptember 12.).

A kormány szerint „Soros György a brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt”.

Ezzel kapcsolatban a közlemény leszögezi: Soros György világosan hangot adott annak a meggyőződésének, hogy „az Európai Uniónak vissza kell szereznie az ellenőrzést határai felett”. Soros György úgy gondolja, hogy „az Európai Uniónak közös mechanizmust kell létrehoznia annak érdekében, hogy megvédje határait, elbírálja a menedékjogot kérelmezők beadványait és elhelyezze a menekülteket” (Saving Refugees to Save Europe, Project Syndicate, 2016. szeptember 12.).

A kormány szerint a „Soros terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.”

Ezzel szemben a menekültválságot tárgyaló legutóbbi kommentárjában Soros György azt javasolta, hogy „a menekültek elhelyezése épüljön önkéntes alapokra”. Kiemelte, hogy „az EU nem kötelezheti tagállamait, hogy befogadjon olyan menekülteket, akiket nem akar, vagy hogy a menekültek olyan helyre menjenek, ahol nem szívesen fogadják őket (Saving Refugees to Save Europe, Project Syndicate, 2016. szeptember 12.)”.

A kormány szerint a „Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint (28 000 euró) állami segélyt.”

Ezzel szemben a közleményben ez áll: Soros György nem mondta azt, hogy Magyarországot arra kellene kötelezni, hogy 9 millió forint állami segélyt fizessen minden bevándorlónak. Azt mondta, hogy „a megfelelő finanszírozás kritikus. Az Európai Uniónak 15 000 eurót kellene juttatnia minden menekültnek az első két év mindegyikében a lakhatási, egészségügyi és oktatási költségek fedezetére, és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamok számára” (Rebuilding the Asylum System, Project Syndicate, 2015. szeptember 26.).

„Ez egyértelműen olyan juttatás lenne, amelyet az Európai Unió ad Magyarország számára. Tavaly Soros György bejelentette, hogy 430 millió euróval kíván hozzájárulni személyes vagyonából ennek a finanszírozásához »olyan befektetések céljára, amelyek kifejezetten a bevándorlók, menekültek és a befogadó közösségek szükségleteit fedeznék.« (Why I’m Investing $500 Million in Migrants, The Wall Street Journal, 2016. szeptember 20.)” – olvasható a közleményben.

A kormány szerint Soros György „azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért”.

Csakhogy Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. „Ez hazugság” – olvasható a közleményben.

A nemzeti konzultáció 6. állítása: „A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.”

Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság – olvasható a közleményben.

Szerintük az is hazugság, hogy a „Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket”. Mint írják, Soros György soha nem tett ilyen kijelentést.

Gulyás Gergely: Soros György frontális támadást indított Magyarország ellen

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kommentálta az FT-nek adott Soros-interjúban elhangzottakat, mondván: eddig azt tapasztalták, hogy Soros György az általa támogatott szervezeteken, az Európai Parlamenten (EP), brüsszeli szövetségesein és alapítványain keresztül támadta a magyar kormányt és Magyarországot, de most személyesen is beszállt a küzdelembe.

Soros György a nemzeti konzultációt támadva vádaskodik, fenyeget, rágalmakat fogalmaz meg, és tagadja azt a „Soros-tervet“, amelyben ő maga tett konkrét javaslatokat a migránsok betelepítésére, a migráció legalizálására – mondta a Fidesz frakcióvezetője.

Hozzátette, Sorosnak a migrációval kapcsolatos javaslatait „brüsszeli szövetségesein keresztül“ sikerült átvinni az EP-n. „A testület egy olyan határozatot fogadott el, amelyet Soros egyik szövetségese terjesztett elő, és amely feketén-fehéren tartalmazza a kötelező, felső korlát nélküli betelepítési kvótát“, az EU-ba lépő migránsok automatikus betelepítését, a felgyorsított családegyesítést – amely Németországban olyan vitákhoz vezetett, hogy úgy tűnik, a koalíció sem tud létrejönni –, és tartalmazza a betelepítést elutasító országok megbüntetésének szándékát is.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: az EP-tervezet olyannyira nem titkolja Soros György szerepét az ügyben, hogy a civil szervezeteket is bevonja a menekültügyi eljárásokba.

Szerinte Soros javaslatait egyre magasabb szinten és egyre többen támogatják az uniós döntéshozatalon belül. Megjegyezte, az EP-döntés előtt Soros György személyesen járt Brüsszelben és tartott „eligazítást“, az pedig már korábban nyilvánosságra került, hogy Soros alapítványa 226 EP-képviselőt tart nyilván úgy, mint vele közvetlen kapcsolatban állókat.

A frakcióvezető úgy összegzett: Soros György azért fenyegeti most már nyíltan Magyarországot, mert a magyar migrációs politika továbbra sem akar engedni a bevándorlást támogató erőknek. A magyar kormánynak és a Fidesz-KDNP-frakciónak továbbra is az a határozott álláspontja, hogy Magyarországnak nem szabad bevándorlóországgá válnia, ezért a jelenleg zajló nemzeti konzultációnak nagy jelentősége van – mondta, a kérdőív kitöltésére buzdítva.

Azzal kapcsolatban, hogy Soros György az interjúban azt is jelezte, félti az általa támogatott civil szervezetek biztonságát, Gulyás Gergely azt közölte: Magyarországon alkotmányos keretek között szabadon működhetnek a civil szervezetek, ha viszont például Magyarországot külföldön szervezetten próbálják lejáratni, akkor ezt a tevékenységet vizsgálni kell.

Arra a felvetésre, hogy Navracsics Tibor magyar uniós biztos szerint nincs „Soros-terv“, a frakcióvezető úgy reagált: Szájer József fideszes EP-képviselővel ért egyet, aki azt mondta, Navracsics Tibor jogászként pontosan fogalmaz, miszerint a „Soros-terv“ nincs az Európai Bizottság napirendjén. „De az, hogy valami nincs a bizottság napirendjén, az nem azt jelenti, hogy a bizottság nem azt hajtja végre“ – tette hozzá Gulyás az MTI szerint.