Tavaly 72 ember fertőződött meg a lépfenét okozó baktériummal Szibériában. A betegség, amit az ott élő rénszarvasok is terjesztenek, utoljára 1941-ben fordult elő azon a környéken. Aztán tavaly, 75 év után váratlanul 2300 állat pusztult el lépfene miatt, és a csordával foglalkozó nomád törzs tagjai is megbetegedtek. Mint kiderült, mindannyian egy 1941-ben elhullott rénszarvas teteme miatt kapták el a betegséget. A tetem akkor azonnal megfagyott, és így évtizedekig nem jelentett veszélyt az állatokra és velük foglalkozó nomádokra, de tavaly szokatlanul meleg volt a nyár, a szarvas teteme kiolvadt, és így újra aktivizálódott a kórokozó.
Az elmúlt hetekben az Atlantic és Vox is arról közölt cikket, hogy a szibériai eset nem egyedi, sőt, egyre gyakrabban kell hasonlóra számítani, olvasható a 444.hu érdekes összeállításában, amely rámutat: a globális felmelegedés miatt a sarkkörön túl egyre nagyobb területek olvadnak fel, a földből pedig több tízezer éve hibernálódott kórokozók kerülhetnek elő.
Ahogy egyre nagyobb területek olvadnak ki egyre mélyebben, úgy aktiválódnak egyre régebbi organizmusok.
2013-ban egy orosz kutatócsoport 40 méter mélyre ásott a fagyott földbe és egy látszólag érintetlen, fagyott gyümölcsöt hoztak a felszínre. Mikor kiolvasztották és elültették a magját, az kicsírázott és fehér virágokat hozott. Két francia virológus mintát kért a kiolvadt földből, amit az oroszok el is küldtek nekik. Ezek után egy amőbát juttattak a mintába, ami bizonyos típusú vírusoknak kedvelt célpontja. A kutatókat is meglepte, amikor az orosz földmintából egy addig sosem látott óriásvírus tűnt elő, amely legalább 30 ezer évig „pihent” lefagyasztva a gyümölcs mellett, a földben, 40 méter mélyen. Ez a vírus nem jelent veszélyt az emberre, de természetesen bármilyen kórokozó rejtőzhet a fagyott rétegekben.
A sarkkörön, például Grönland bizonyos részei rengeteg természeti kincs található, amit eddig nem nagyon aknáztak ki, mert az állandó fagy nagyon megdrágította a kitermelést. A melegedés miatt egyre könnyebb lesz hozzáférni ezekhez a nyersanyagokhoz. Tehát beruházások, infrastrukturális fejlesztések lesznek azon a vidéken, ami egyre több embert vonz majd abba a térségbe – éppen abban az időszakban, amikor ezek a több tízezer éve hibernált organizmusok újra magukhoz térnek. Ráadásul a bányászat, vagy az útépítés rengeteg földmozgatással jár, növelve a résztvevő emberek számára a kockázatot.
Ettől teljesen függetlenül a felolvadó talajból az üvegházhatást erősítő gázok is felszabadulnak, ami csak gyorsítja a felmelegedést, amitől egyre nagyobb részen olvad fel a talaj, és így tovább.
A francia virológusok arról beszéltek, hogy nem ismerjük pontosan a neandervölgyi ember eltűnésének okait, simán rejtőzhetnek olyan kórokozók a mélyben, amivel utoljára nekik kellett megküzdeniük, tudatja a 444.hu.
