Jelentősen megnőtt azon vajdasági magyarok száma, akik külföldön dolgoznak, de hetente, kéthetente ingáznak, hogy családjukkal lehessenek. A magyar-szerb országhatáron hónapok óta tapasztalható fennakadások, a többórás várakozás esetén fennáll a veszély, hogy a meglévő gyakorlat az ingázás feladását, további családok elköltözését, a szülőfölddel ápolt kapcsolatok intenzitásának csökkenését eredményezi – áll abban a levélben, amelyet a Magyar Mozgalom intézett Pintér Sándor magyar belügyminiszterhez, valamint az anyaország belgrádi nagykövetéhez és szabadkai főkonzuljához.
A levélben, amelyet Joó Horti Lívia, a mozgalom társelnöke látott el kézjegyével, az MM kifejti: mint sok más országot, így Szerbiát és ezen belül a vajdasági magyarokat sem kerülte el az a tendencia, amely a jobb munkalehetőségek, életfeltételek reményében fokozottá vált kivándorlásban ölt testet, de tekintve, hogy egy valamivel több mint kétszázezres lélekszámú közösségről van szó, ez a probléma súlyosan érint bennünket.
„Létszámfogyatkozásunkról hivatalos adatok ugyan nincsenek, de a magyarlakta településeket járva, az ott élő, közösségben gondolkodó személyekkel beszélgetve, ennek arányát egyes települések esetében 40 százalékosra becsüljük az utóbbi négy-öt évben” – hívja fel a figyelmet az MM.
„Nemzettársaink körében kezdetben elsősorban Nyugat-Európa volt a célpont. Az utóbbi egy évben viszont már a magyarországi megüresedett munkahelyek betöltése vált vonzóvá. A határövezetben napi ingázók százai, Vajdaság más részeiből heti ingázók ezrei indultak el a jobb megélhetés reményében az anyaországba. Mindehhez hozzáadódik a Magyarországon továbbtanuló diákjaink néhány ezer főt kitevő csoportja is. A kapcsolattartás lehetőségét a szülőfölddel, a családdal, barátokkal a folyamatos határátkelések jellemzik. Jellemzik frusztrációkkal, haraggal, keserűséggel átitatva napról-napra, hétről-hétre, a határátkelés lehetetlen állapotai miatt. Tapasztalataink, beszámolók szerint a vámkezelés lassúsága, körülményessége alkalmanként 2-3 órás, sőt annál is hosszabb határátlépést jelent. Sokan már azt jelezték az itthoni hozzátartozóiknak, barátaiknak, hogy ne számoljanak azzal, hogy rendszeresen hazajárnak, mert nem tudnak ennyi időt határátkeléssel tölteni. Félő, hogy a meglévő gyakorlat a határátlépések ügykezelésében az ingázás feladását, további családok elköltözését, a szülőfölddel ápolt kapcsolatok intenzitásának a csökkenését eredményezi” – hívja fel a figyelmet a Magyar Mozgalom.
„Az elmúlt egy év során látványosan megnőtt azon személyek száma, akik nem szándékoznak elhagyni szülőföldjüket, azon határmenti településeken keresnek munkát, ahonnan hetente hazajárhatnak a család többi tagjához, gyermekeikhez, akik továbbra is itthon járnak magyar óvodába, iskolába. Tudván, hogy a magyar kormányzat fontos célkitűzése a határon túli magyarok szülőföldön történő megmaradása, boldogulása, rá kell mutatnunk arra, hogy a határátkelőhelyeken tapasztalható torlódások, több órás várakozások eredményeként ezek a családok vagy szétszakadnak, vagy pedig véglegesen áttelepülnek Magyarországra, feladva őseik földjét. Ezért is fordulunk Önhöz, kérve közbenjárását, hogy az áldatlan állapotok a határainkon megszűnjenek, a hétvégi hazalátogatások rendszeresek maradhassanak és a harag és düh helyett örömmel és feltöltődéssel járjanak” – áll a levélben. A Magyar Mozgalom azt kéri a belügyminisztertől, a lehető legrövidebb időn belül, tekintélyével járuljon hozzá a határátkelés felgyorsításához, akár hatékonyabb, gyorsabb vám- és adatkezeléssel, az ott dolgozó hivatalnokok átcsoportosításával, vagy létszámuknak megnövelésével. A két ország közötti jó kapcsolatok mentén lehetővé kellene tenni, hogy a meglévő határátkelőhelyek mindegyike 0-24 órán át működjön és azt is, hogy belátható időn belül akár új átkelőhelyek is nyíljanak. Mindez a vajdasági magyar nemzeti közösség megmaradása, a családok és közösségek együtt maradása, nemzetünk erősödése érdekében.
