Átfogó kutatások a kabai meteoriton címmel a százhatvan éve Kaba határában lehullott meteorit kutatásának legújabb eredményeit bemutató konferenciát rendeznek november 8-án a Debreceni Református Kollégiumban – közölte Kustár Zoltán főigazgató csütörtökön.

Az elmúlt években különféle tudományos módszerekkel vizsgálták a kabai meteoritot, és most, százhatvan évvel a megtalálása után eljött az idő, hogy összegezzék ezeknek a kutatásoknak az eredményeit – mondta csütörtökön Kustár Zoltán, a Debreceni Református Kollégium főigazgatója. Nagy Mihály, a kollégium gimnáziumának nyugalmazott igazgatója, aki az elmúlt években részletesen feldolgozta a meteorit történetét, felidézte, hogy 1857. április 15-én hullott le a meteorit Kaba határában, egy gazda huszonnégy órán belül megtalálta, az elöljáróság pedig úgy döntött, hogy a Debreceni Református Kollégiumnak adja át.
Néhány nappal később Török József, a kollégium természetrajz-professzora a tanárkari ülésen már bemutatta a meteoritot, amelyről már akkor megjegyezte, hogy „hat a mágnestérre”. Ez utóbbi tulajdonságát is vizsgálták az elmúlt években a debreceni atommagkutató intézetben, és ezekről az eredményekről szintén beszámolnak a konferencián.
Nagy Mihály elmondta, hogy az 1867-es kiegyezés után Friedrich Wöhler német vegyész a kabai meteorit vizsgálatával mutatott ki a világon először szénhidrogén-tartalmat meteoritokban. (A kiegyezés előtt a bécsi udvar szerette volna magának megszerezni az időközben világhírűvé vált meteoritot, de azt a református egyházkerület és a kollégium vezetősége sikeresen megakadályozta.) A Földön fellelt néhány szenes kondrit típusú meteorit – amelyek közé a kabai meteorit is tartozik – a naprendszer kezdeti, mintegy négy és félmilliárd évvel ezelőtti állapotát őrizte meg számunkra.
A becsapódásakor háromezer grammnál valamivel nagyobb tömegű meteorit – amelyből megtalálója, vélhetően aranyrögöt keresve, maga is letört egy darabot, később pedig kutatási célokra vágtak le belőle mintákat – jelenleg csaknem kétezerhatszáz grammot nyom, páncélszekrényben őrzik, pontos mása látható a kollégium múzeumában.
Rózsa Péter, a Debreceni Egyetem ásvány- és földtani tanszékének vezetője szerint a tudományos vizsgálati módszerek fejlődésével újabb és újabb technikákkal vizsgálják a meteorit szerkezetét, összetételét a 2007-ben levágott mintákat felhasználva. Ezeknek a kutatásoknak a legújabb eredményeiről és a további vizsgálati tervekről is beszámolnak a november 8-i tudományos konferencián – mondta Rózsa Péter.