Az európai uniós tagállamok minden esetben kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem így történik, szögezte le szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke – közölte az MTI.
A tagországok ellátták az uniós bíróságot azzal az illetékességgel, hogy a legfelsőbb fokon döntsön – hangoztatta Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.
Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes – mondta, hozzátéve, hogy ugyan az Európai Unió nem állam, de jogállamként kellene viselkednie.
Juncker arról is beszélt, hogy tíz évvel a gazdasági világválság kirobbanása után megfordult a szélirány, Európa „vitorláit ismét dagasztja a szél”, 0ezért ki kell használni a mostani lendületet egy erősebb, egységesebb, demokratikusabb unió létrehozására.
Minden egyes tagállamban jól érezhető, hogy Európa új lendületet vett, az EU gazdasági növekedése az utóbbi időben az Egyesült Államok bővülését is meghaladja – tette hozzá Juncker, kiemelve: a munkanélküliség szintje kilenc éve nem volt ilyen alacsony, nyolcmillió új munkahely jött létre, és így 235 millióan dolgoznak az Európai Unióban, ami példa nélküli.
A brüsszeli testület elnöke emellett az átláthatóság fontosságát hangsúlyozta, mint mondta, a nemzeti és regionális parlamenteket már a tárgyalások első napjától tájékoztatni kell
Beszélt arról is, hogy elfogadhatatlan az élelmiszerek eltérő minősége az Európai Unión belül, nem megengedhető, hogy az állampolgárok bizonyos országokban azonos márkanév alatt gyengébb minőségű élelmiszereket kapjanak. Nem lehetnek másodrangú fogyasztók, a szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskában, a magyarok nem érdemelnek kevesebb húst a húsételekben – emelte ki Juncker, hozzátéve: az európai jog ezt már most is tiltja, a nemzeti hatóságokat kell a megfelelő jogosítványokkal ellátni az illegális gyakorlatok megszüntetéséhez.
A kettős élelmiszerminőségre – arra, hogy egyes multinacionális vállalatok ugyanolyan márkanév alatt alacsonyabb minőségű termékeket forgalmaznak a közép- és kelet-európai piacokon, mint Nyugat-Európában – az év elején hívták fel a figyelmet a visegrádi országok.
