A Miklós Réka vezette Cor Jesu Kamarakórus és a Losonc Kinga vezette Stevan Sremac Szerb Művelődési Központ vegyes kórusa által előadott magyar, illetve szerb himnusz intonálásával kezdődött el hétfőn a zentai képviselő-.testület ünnepi díszülése.  A megjelenteket Balo Tatjana, a testület elnök asszonya köszöntötte, külön is üdvözölve Áder Jánost, Magyarország köztársasági elnökét, Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnököt, a magyar, a szerb és a török állam küldöttségének tagjait, Vajdaság Autonóm Tartomány vezetőit, a testvérvárosok, a környező községek, a történelmi egyházak, a gazdasági, művelődési és oktatási intézmények, a zentai képviselő-testület képviselőit, valamint a sajtó munkatársait.

Ceglédi Rudolf polgármester felszólalásában arra emlékeztetett, hogy Zenta most a jelentős jubileumok korát éli: tavaly ünnepelték a település első írásos említésének 800-ik évét, idén pedig a zentai csata 320-ik évfordulóját. A csatát úgy jellemezte, mint két világ valós és jelképes összeütközését, amelyben „a haladóbb és fejlettebb kultúra kerekedett felül”. Értékelése szerint Zenta az utóbbi időszakban kiemelkedő eredményeket ért el a művelődés, az oktatás és a sport terén, amit egyrészt saját erejéből, másrészt a tartomány, továbbá a szerb és a magyar állam segítségével valósított meg, és reményét fejezte ki, hogy ezek az eredmények majd visszavonzzák azokat a zentaiakat is, akik most külföldön keresik a boldogulásukat.

Zentai idei díjazottjai msgr. Nagy József esperes-plébános, aki fáradhatatlan templomépítői tevékenységéért, illetve Verebes Ernő zeneszerző, a budapesti Nemzeti Színház vezető dramaturgja, aki a város kulturális életének gazdagításáért vehetett át jubileumi polgármesteri díszoklevelet. Posztumusz Pro Urbe díjban részesült Máriás Vilmos gimnáziumi kémiaszakos tanár, kiemelkedő pedagógiai tevékenységéért (a díjat özvegye vett át), illetve Pro Urbe plakett nyilvános elismerésben Szórád Endre kémiaszakos tanár, szintén kiemelkedő pedagógiai tevékenysége elismeréseként.

A következő felszólaló Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke volt, aki a zentaiak bátorságát méltatta, akik 1992-ben úgy döntöttek, szeptember 11-ét választják a város napjául és ünnepéül. „A haladásnak és a győzelemnek mindig eljön az ideje, ha megvan az összetartás”, mondta Pásztor, aki azért mondott köszönetet a zentaiaknak, mert a győztes csata erős és korszerű üzenetet küldött az egész világnak: „csak értékrendek mentén építhető a társadalom”.

„A víz az élet forrása. A folyó az emberi közösség bölcsője. A Tisza partjára települők is az élet forrását keresték, amikor létrehozták Zentát”, kezdte felszólalását Áder János köztársasági elnök, aki történelmi visszaemlékezésében Savoyai Jenő hadvezéri zsenialitását méltatta, aki egy váratlan támadással és egy mindössze 2 óra hosszáig tartó csatával változtatta meg az egész térség történelmét.

— Kedves szerb barátaink! Savoyai seregében együtt harcoltak szerbek és magyarok, közös céljaink voltak, amelyet csak összefogással lehetett sikerre vinni. Akkor a közös ügy mellett álltunk, de

ma sem mindegy, hogy milyen békét kötünk egymással, és hogy mit hagyunk örökül. Véres indulatokat, vagy őszinte tiszteletet egymás iránt – fejezte be felszólalását Áder János.

Aleksandar Vučić szerb államfő szerint „Európa történelme egyik legfontosabb csatájának” üzenete az, amit Njegoš úgy fogalmazott meg, hogy „a hős szíve nyeri meg a csatát, nem a fegyvere”. Jovan Popović Tekeli szerb nemes és katonatiszt példájával illusztrálta az akkori szerb-magyar összefogást, aki a bánáti mocsarakon vezette át katonáit, hogy csatlakozzon Savoyai seregéhez, és ezért később megkapta az Arad rendőrkapitánya címet. Az ilyen hősies tettek tették lehetővé, hogy ma legyen szerb állam, „amely munkahelyeket teremt, és amelynek nagyon sok barátja van a világban”, vélte az államfő. Vučić a továbbiakban elmondta, büszke arra a „250-300 ezer” magyarra, aki ma Vajdaságban él, külön és név szerint megköszönte Nemes Viktor bírkózó világbajnoknak, hogy eljött a díszülésre, és  büszke a „magyar és szerb parasztokra” is, mert az ő munkájuknak köszönhetően tud Szerbia mezőgazdasági terményeket exportálni. Végül megköszönte Magyarországnak, hogy támogatja Szerbia uniós törekvéseit, a szerbiai állampolgároknak pedig azt, hogy „viselik a reformok terheit”.

A díszülésen fellépett még Sőregi Anna és Nikočev Katarina népdalénekesek, egy-egy magyar, illetve szerb népdallal.