Ma van a Vihar fedőnevű akció évfordulója: 1995. augusztus 5-én kezdődött meg az a hadművelet, amelynek során a horvát katonai egységek „megtisztították“  a knini krajina (úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság) területét a szerb lakosságtól. Persze, kellettek ehhez a szerbek is, és elsősorban nem azok, akik utána heteken keresztül traktorokon tébláboltak Vajdaság útjain: a korabeli sajtóból tudjuk, hogy minden szerbek lakta faluban egyszerre jelentek meg a horvátországi szerb katonaság tagjai, hogy közöljék: már csak az a falu maradt meg, a környéken minden más települést elfoglaltak a horvátok, öt perc idő van csomagolni, menekülni…

És a helyi szerb lakosság menekült is, két-három nejlonzacskónyi holmival, gyalog, személygépkocsival, traktorral, utánfutóval – kinek mije volt, arra felpakolt és megindult. Bosznián át, Szerbiába, elsősorba Vajdaságba. Egyesek azt mondták nekik, Bácskában a magyarok lakta házakba fognak beköltözni… A hőség legalább akkora volt, mint most, a szerb hatóságok pedig nem tettek semmit, hogy megkönnyítsék annak a mintegy 200 000 szerbnek az életét, akiket horvát fegyvertestvéreikkel közösen lakoltattak ki otthonaikból, miután véres háborút szítottak.

Azóta eltelt két évtized, az akkor elüldözöttek azóta talán valamilyen nyugalomra leltek.

Ma már a politikusok arról beszélnek, remélik, hogy egy napon közösen emlékezhetnek. Legalábbis ezt mondta Horvátország elnökasszonya, Kolinda Grabar Kitarović, aki a Vihar fedőnevű akció kapcsán Kninben kijelentette: sajnál minden kioltott életet, függetlenül attól, hogy szerb volt-e az áldozat vagy horvát.

Az elnökasszony azt is megjegyezte: reméli, hogy egy napon majd „a szerb közösséggel egyetemben“ emlékeznek meg a horvátok a Viharról, arról a katonai akcióról, amely „véget vetett a nagyszerb agressziónak és annak a politikának, melynek áldozatai voltak a szerbek is, akiket éppen saját helyi vezetőik és a belgrádi hatóságok űztek el otthonaikból“.

„Nem boldogít bennünket mások bánata, hiszünk a közös jövőben, amelyben Horvátország minden polgára békében élhet“ – mondta Grabar-Kitarović aki egyetért Knin polgármesterével abban, hogy a szerb áldozatok előtt is fejet kell hajtani, róluk is meg kell emlékezni.