A régiek szerint a kemence a család összetartó szimbóluma, a ház lelke. Vonatkozhat ez a jövőben Hajdújárás összetartó erejére, lehet annak szimbóluma és a falu lelke, miután önkéntes munka eredményeként a falu központjában egy falukemence épült, ahol vasárnaponként a helybeliek által elhozott, előző nap bedagasztott tésztából sütnek kenyeret. Az elképzelés célja, hogy a bácskai kenyér nagyobb megbecsülésnek örvendjen, ezáltal pedig erősödjön a ragaszkodás a szülőföldhöz, és értékesebb helyként jelenjen meg az itthon fogalma az itt élők lelkében, mint korábban.

Mint azt Maurer Oszkár borász, a falukemence ötletgazdája kiemelte, régi álom vált valóra. A borász a Családi Körnek elmondta, hogy véleménye szerint a kenyér ügyét nem kezelik a helyén, nem eléggé megbecsült itt nálunk, Bácskában, noha tudnivaló, hogy a bácskai búzatermő helyek a világ legjobbjai közé tartoznak. Visszatekintve a múltba, az itteni gabonaföldek valamikor aranytojást tojó tyúknak számítottak. Ma már ennek emléke sem él bennünk, nemhogy a legjobb kenyerek vagy más pékipari termékek készülnének itt, pedig a lehetőség adott.

Az ötletgazda szerint itthon, őseink földjén, a szülőföldünkön, ahol itthon vagyunk, két olyan fontos dolgot kell helyére tenni, megfelelően megbecsülni, amelyek az emberi létezés alapjait jelentik, ez pedig a bor és a kenyér ügye.

A bor méltó helyre kerülésével Oszkár borászként már több évtizede foglalkozik. Elmondása szerint talán eredményesen, de úgy véli, a kenyér ügye nem áll jól, mivel Európa legrosszabb, leggyengébb minőségű kenyerei készülnek Bácskában, Európa legjobb búzatermő helyén. Ezt az elfogadhatatlan helyzetet szeretné a holtpontjáról kimozdítani, és ennek az erőfeszítésnek az első lépése a kemence megépítése. Az építmény közkemenceként fog működni Hajdújáráson a futballpálya és a játszótér melletti közterületen, közvetlenül a Ludasi-tó mellett.

Az abai Attila Király Gimnázium igazgatójának, tanárainak és diákjainak önkéntes munkáját dicséri Hajdújárás új közösségi kemencéje. A munkálatokat helyi vállalkozók is támogatták.

A kérdésre, hogyan képzeli el a kemence működését, Maurer a következőket mondta:

„Vasárnaponként a helybeliek elhozhatják az előző nap bedagasztott tésztát, amelyben nincsenek adalékanyagok, mint a bolti vagy péki kenyerekben, és a közösségi kemencében kisütik a kenyeret. Egyszerre 10-12 kenyér tud sülni, de megsüthetnek más finomságokat is. Tüzelőnek rőzsét is biztosítanak, és egy helybeli személy fogja vasárnaponként befűteni a kemencét, hiszen fontos, hogy a fűtő szakavatott ismerője legyen a kemence működésének.”

A kemence közösségteremtő céllal épült, jó lehetőséget nyújt a kenyérsütés idejére a kapcsolatápolásra, beszélgetésre, ismerkedésre, barátkozásra.

Maurer Oszkár hisz abban, hogy a faluban van egy olyan réteg, amely nyitott az újítással egybefont hagyományápolásra, és sokan felismerik annak a jelentőségét, hogy a családjuk elé éltető kenyeret tegyenek. Szeretné divatba hozni a bácskai értéket, népszerűsíteni az effajta gondolkodást és márkát építeni a vidék értékeiből. Ennek jegyében szerveződik az I. Bácskai kenyérsütő verseny, amelynek a zsűrizése augusztus elején lesz, a díjátadása pedig augusztus 20-án, az újkenyér ünnepén.

A kemence vajdasági meghonosítója a jövőben szeretné elérni, hogy a bácskai kenyér ügye fejlődő pályára kerüljön, ezzel együtt erősödjön a ragaszkodás a szülőföldhöz, és értékesebb helyként jelenjen meg az itthon fogalma az itt élők szemében, mint korábban.

A projekt megálmodója szerint a pénzközpontú világ lehetőségeivel az itteni emberek nem tudnak versenybe szállni. Ahol mi élünk, az nem az a hely, ahol a legtöbb pénzt lehet keresni kétkezi munkával, de ez az a hely, ahol a legfinomabb gyümölcsök teremnek, a legfinomabb kenyerek és kitűnő borok készülhetnek, bearanyozva ezzel az itt élők mindennapjait.

A jövőben ez a hely lehet az, ahol közösséget tudunk építeni, ahol megtartjuk közösségünk alapjait, és erre építkezünk. Ez az a hely, ahol ha nem is a legnagyobb gazdagságban, de boldogságban tudunk élni – fogalmaz a hajdújárási kemenceépítés ötletadója.

GAJDA Nóra

Az írás a Családi Kör 2017. július 20-i számában jelent meg. Vásárolja, olvassa és fizessen elő a Családi Körre!