A kisebbségi jogok érvényesítésért folytatott több évtizedes küzdelmük tapasztalatairól számoltak be az erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártok vezető politikusai a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik pódiumbeszélgetésén csütörtökön.

Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: Románia uniós csatlakozása óta az országban megtorpant a kisebbségi jogalkotás. Miközben Bukarest azt hangoztatja, hogy Románia kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, szerinte tudatosan hallgat azokról a kisebbségi egyezményekről, európai ajánlásokról és chartákról, amelyeket maga is ratifikált, de nem tart be.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy értékelte: most nem kockázati tényezőként, hanem a társadalom elfogadott és megbecsült részeként tekintenek Szerbiában a magyarságra. Szerinte ez főleg a VMSZ közéleti szerepvállalásának és a két ország közti kapcsolat javulásának a következménye.

Kifejezte meggyőződését, hogy „ott kell ülni az asztalnál”, ahol a döntések születnek, és ezt az elvet követve a VMSZ mind országos, mind helyi szintjén mindenütt a politikai többség és a végrehajtó hatalom része. Pásztor István fontos szerepet tulajdonított a vajdasági magyar közösség szülőföldön való megmaradásának szempontjából a budapesti kormány hathatós anyagi támogatásának, a belgrádi vezetéssel kialakított jó viszonyának.

Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság anyanyelvhasználati gondjait ecsetelve úgy vélekedett: az utódállamok kormányai mindenütt az „akié az ország, azé a nyelv” elvet érvényesítve tudatosan korlátozzák a kisebbségek nyelvi jogait.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a kárpátaljai magyarság a kisebbségi jogok többségének nem tud érvényt szerezni és azokat a – főleg az elsősorban oroszellenes – ukrán nacionalizmus felszámolással fenyegeti.

A tusványosi rendezvényen szó volt a gazdaságfejlesztési programról is, amely a magyar kormány támogatásával kezdődött az elmúlt években.
Grezsa István kormánybiztos elmondta, a gazdasági program a kulturális és oktatási támogatási programok után került a nemzetpolitika fókuszába, és azt tűzi ki célul, hogy minden magyar boldoguljon a szülőföldjén. Ehhez a célhoz csatol érdeket a program.

Grezsa István kijelentette: „Trianon átka“ után a határon túli magyar közösségeket a magyarság „aranytartalékának“ lehet immár tekinteni, a nekik nyújtott támogatás pedig nem kidobott pénz, hanem jó befektetés. Hozzátette: ezeket a programokat a magyar kormány csakis az érintett országok kormányainak a beleegyezésével tudja lebonyolítani.

Pásztor István arról beszélt, hogy ellenséges közegben az ilyen programok megvalósítása nem lehetséges. „A szerb politikában nem volt erről vita, mert mindenki tudja, hogy a pénz, ami máshonnan jön, egzisztenciát teremt, munkahelyet teremt, adóbevételt hoz, GDP-növekedést eredményez, és ez jót tesz az országnak“ – fogalmazott a VMSZ-elnök. Hozzátette, csak a szerbiai média egy részében és a vajdasági magyarság körében tapasztalt negatív viszonyulást. Az előbbi akkor múlt el, amikor Aleksandar Vučić akkori miniszterelnök, jelenlegi államfő pozitív hozzáállást tanúsított, utóbbi pedig akkor, amikor a magyar elégedetlenkedők is meggyőződtek róla, hogy átlátható pályázati rendszeren keresztül folyik a támogatások elosztása.

A 2016-ban indított vajdasági program keretében a magyar állam 30 milliárd forint támogatást, és 30 milliárd forintos hitelkeretet biztosít 2018-ig, a kárpátaljai program keretében 12 milliárd forint támogatást, és 20 milliárd forintos hitelkeretet biztosít ugyanebben az időszakban. A muravidéki és a horvátországi magyar közösségeket fél-félmilliárd forintos keretet különítettek el 2017-re, az erdélyi mezőségi kísérleti programra pedig egymilliárd forintot szántak, emlékeztet az MTI.