Utcai tüntetések kísérték Aleksandar Vučić államfői beiktatását, de a székfoglalás ezzel még nem ért véget. A jövő héten azonban újabb ceremóniára kerül sor, ezúttal a külföldi államfők és kormányfők részére. Elnöki mandátuma kezdetén utánanéztem, az Istinomer nevű internetes oldalon, amely a politikusok kijelentéseinek igazságtartalmát, illetve ígéreteik beteljesülését elemzi, hogyan is áll Aleksandar Vučić. Arányaiban sokkal több a valótlannak, illetve nem beteljesítettnek minősített kijelentés, mint az ellenkezője, úgyhogy ennek megfelelően állt össze az alábbi felsorolás.
AZ AUTÓPÁLYÁK KIRÁLYA
Korábban is szó esett ezen rovaton belül az államfő azon kijelentéséről, miszerint mandátuma alatt annyi autópályát fog kiépíteni, mint Tito, vagy még többet is. Azután, magabiztosan jelentette be azt is, hogy 2017 márciusára az összes megkezdett autópálya kiépítése befejeződik, és teljes egészében elkészül a 10-es és 11-es közlekedési folyosó. Végül pedig, volt egy olyan kijelentése is, miszerint utol fogjuk érni Horvátországot a kiépült autópálya kilométerei tekintetében.
A kijelentés sorozat több sebből is vérzik, ugyanis nem csak, hogy még ma, 2017 júniusának közepére sem készült el a két közlekedési folyosó, de a horvátok utolérésén is akad még dolgozni való. Horvátországban 1313,8 kilométernyi autópálya épült ki, ami majdnem a duplája a szerbiai helyzetnek, itt ugyanis 747 kilométernyi.
A PRIVATIZÁLÓ
A Smederevska Palanka-i Goša vállalatban öngyilkosságot elkövető munkás esetére reagálva Aleksandar Vučić a demokratákat vádolta meg a rabló privatizáció végrehajtásáért és hozzátette, hogy az ő mandátuma alatt szinte semmit sem magánosítottak. Az oknyomozás rámutatott, hogy az a kísérlet, hogy a privatizációt piszkos ügyként mutassa be, amihez neki semmi köze és így levegye a felelősséget saját kormányáról e tekintetben, üveglábakon áll.
A Vučić kormány 2014 augusztusában hozott új privatizációs törvényt, azzal a céllal, hogy a vállalatok eladását felgyorsítsa és egy prioritási listát is összeállítottak az eladásra váró vállalatokról. Azóta, a gazdasági tárca adatai szerint 60 vállalatot privatizáltak, a legnagyobbak, mint amilyen az RTB Bor, a Galenika vagy a PKB még sorra se kerültek.
SCHRÖDER BARÁTJA
Vučić a Happy TV-n reagált arra, hogy az elnökválasztások utáni tüntetéseken az egyik jelszó ez volt: „Vučiću Šrederu”. Mint mondta ekkor, örülne, ha a gazdasági reformok hatékonysága kapcsán hasonlítanák őt össze Gerhard Schröderrel, ám tisztában van vele, hogy a tiltakozók arra céloznak, hogy Schröder részt vett Szerbia 1999-es bombázásában, noha szerinte valójában Németország „csak támogatta” azt. A téma kiindulópontja az volt, hogy Schröder részt vett március 24-én, a NATO-hadműveletek évfordulóján az áldozatokról való megemlékezésen.
Az államfő kijelentését maga a volt német kancellár cáfolta, aki emlékirataiban így fogalmazott: „Teljes mértékben világos volt számomra, hogy pártomban és a társadalomban is sokak számára elfogadhatatlan az, hogy német katonák – ezúttal pilóták – ismét beavatkozzanak abban a térségben, amely annyi kárt szenvedett a második világháborús német megszállás idején.
Spasoje Smiljanić tábornok a NATO agresszióról írt könyvében tételesen felsorolja az összes feljegyzett támadást. Ebből kiderül, hogy a német gépek 320 berepülést hajtottak végre.
SZABÁLYOS VÁLASZTÁSOK
Frissen megválasztott államfőként Vučić azzal vádolta az ellenzéki jelölteket, hogy hamis állításokat találnak ki a választási csalásról, amivel megtévesztik a népet és instabilitást okoznak az országban. Azt állítva, hogy a választások teljes mértékben szabályosak voltak és ő tisztességesen nyert, a CRTA – polgárok őrségben nevű megfigyelő misszióra hivatkozott, akik szerinte nem állapítottak meg szabálytalanságokat. A valóságban a CRTA azt állapította meg, hogy a haladó vezér abszolút győzelmet aratott, ugyanakkor azonban komoly problémákról és mulasztásokról is beszéltek, amelyek növelik a polgárok választási rendszer iránti bizalmatlanságát.
BÉRNÖVELŐ
Januárban 420 és 430 euró között lesznek az átlagbérek. Ezt Vučić 2016 októberében ígérte, a kormány niši kitelepülése alkalmával. Ehhez képest, a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint a januári átlagbér 41.508 dinár volt, ami átszámítva 335 eurónak felel meg, ami 100 euróval marad az ígéret alatt.
A MUNKAHELYTEREMTŐ
Hatalomra kerülése előtt Vučić többször is ígéretet tett arra, hogy Szerbia többé nem fizet szubvenciókat a külföldi beruházóknak, erre mégis sor került, így az államfő azzal dicsekedett kormányfői minőségben, hogy 55 gyárat nyitott meg.
A számok ezúttal is rácáfolnak az állításokra. A gazdasági tárca adatai szerint 2014. január elseje és 2016 vége között 41 szerződést írtak alá külföldi beruházókkal, akiket valamivel kevesebb mint 200 millió euróval szubvencionáltak. Ráadásul, a cégjegyzék adatai szerint ebben az időszakban összesen 20 új gyárat jegyeztek be, ami azt jelenti, hogy a szubvenció egy részét régebben megnyitott gyárak kapták.
KILENC DINÁR
A végére egy beteljesített ígéretet hagytunk. Vučić 2016 augusztusában elmondott kormányfői expozéjában arra tett ígéretet, hogy a minimális órabért 121 dinárról 130-ra növelik. Erre idén újévtől sor is került. Az emelés egy minimálbér esetében 1500 dináros havi növekedést jelent. (Az Istinomer alapján)
Az írás a Családi Kör nyomtatott kiadásában jelent meg.
