Szerbia az idén átalakítja az iskolahálózatot, ami magával hozza az általános és középiskolai oktatás rendszer átalakítását, az egészségügy pedig több mint 2500 új munkahellyel erősödik.

Munkába állhat további 600 adóellenőr, annak érdekében, hogy megizmosodjon az adóhivatal. Mindezen újdonságok az állami intézmények, a közintézmények, a vajdasági és önkormányzati intézmények rendszerébe határozatlan időre felvett dolgozók maximális létszámára vonatkozó határozat tartalmazza, amelyet a szerb kormány idén június 20-án fogadott el.
– Első ízben lát hozzá az állam a tanügy komolyabb átalakításához. Az év végéig több mint 2700 teljes munkaidőt kell csökkenteni az általános és középiskolákban, ami a kapacitások hatékonyabb elosztásával és jobb szervezéssel érhető el. Ezt a hatást elsősorban az iskolahálózat átalakításával lehet elérni, mondták az államigazgatási és önkormányzati minisztérium illetékesei a Blicnek.

A legnagyobb okuk az örömre az egészségügyi dolgozóknak lesz: az év végéig legalább 2500 új munkahely nyílik ebben az ágazatban. Ötszáz orvos és kétezer nővér számíthat felvételre, ezen kívül további 2500 orvost, akiket eddig határozott időre alkalmaztak, határozatlan időre vesznek fel.

Jelentős bővítésre számíthat az adóhivatal is. További 600 adóellenőrt vesznek fel az év végéig, ami különösen fontos a szürkegazdaság elleni küzdelem és az adómorál fenntartása érdekében. Minden új adóellenőr többszörösen visszatéríti az állam befektetését az adók hatékonyabb megfizettetése révén, állítja a minisztérium.

Az önkormányzatok viszont munkaerő-elbocsátásra számíthatnak: 2500 dolgozóval kevesebbnek lesz munkája, azzal, hogy azokban a községekben, amelyek racionálisan gazdálkodtak és jó eredményeket értek el, növelni fogják az alkalmazottak számát. 2014 végétől 2016-ig az önkormányzatok dolgozóinak létszáma 8500 fővel csökkent; kétharmaduk a községi közvállalatokban dolgozott, egyharmaduk pedig a községi közigazgatásban.

Kiderült az is, hogy a közszférában pillanatnyilag 20000-30000 fővel több dolgozik, mint amennyire szükség lenne. Ha ennél nagyobb számban kellene elbocsátani dolgozókat, az iskolák, óvodák, szociális védelmi központok, kórházak bezárásával járna, amit semmiképpen sem szeretnénk. Eddig sem alkalmaztuk a „fűnyíróelvet“, hiszen az első pillanattól egyértelmű volt: van, ahol nagy a munkaerő-felesleg, másutt pedig nagy a munkaerőhiány. A racionalizáció kezdetén megtiltottuk az egészségügyben, szociális központokban és ellenőrző szervekben, illetve az uniós integráció számára jelentős szférákban dolgozók elbocsátását.

Minden község számára meghatározták a közszférában dolgozók optimális létszámát, amit 2020-ig kell elérniük. Azon községek, amelyek sikeresebbek ezen az úton, nagyobb eséllyel alkalmazhatnak újabb munkaerőt.