A hatalmat gyakorló vajdasági magyar politika az utóbbi időben akaratlanul is arra a viccbéli szerencsétlenre hasonlít, aki egy toronyház tetejéről leugorva, zuhanás közben minden egyes emeletnél azt mantrázza, hogy eddig minden rendben van, eddig minden rendben van. Éppen csak arról feledkezik meg, hogy nem a zuhanáson van a lényeg, hanem az érkezésen. Márpedig nem mindegy, hogy törött csontokkal, önmagát összezúzva megússza-e a becsapódást, vagy egyszerűen szétloccsan a betonon…
A minap olvastam a vajdasági magyar „megmondóportálnak” a Magyar Országgyűlésben a közelmúltban elfogadott „civiltörvénnyel” kapcsolatos álláspontját, amely (persze az aktuális rezsimlózungokkal összhangban) igyekszik bagatellizálni a törvényben foglaltakat. Pedig a magyarhoz hasonló civiszektor-szabályozás csak  Oroszországban és Kínában van, ezek az országok pedig nem éppen a fejlett demokráciájukról, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásáról híresültek el. A magyar törvénynek egyébként számos pontja kísértetiesen hasonlít a a külföldi ügynökök kötelező regisztrációjáról szóló, 2012-ben elfogadott orosz törvényhez.
A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló magyar törvény értelmében egyébként, amennyiben egy civil szervezet egy éven belül legalább 7,2 millió forintot kap külföldi forrásból, akkor regisztrálnia kell magát „külföldről támogatott civil szervezetként”,  minden kiadványán fel kell tüntetnie, hogy ő egy „külföldről támogatott szervezet”, és a bíróságon is be kell ezt jelentenie ezt, majd felkerül egy állami listára, és a következő néhány évben ez a billog rajta is marad. Az összeghatár pedig igazán alacsonyan van.
A Fidesz által keresztülerőszakolt jogi rendelkezés már csak azért is problémás, mert a magyarországi civilek eddig is jól láthatóan feltüntették, hogy honnan kaptak támogatást, vagyis eddig is átláthatóak voltak, a nekik adományozott pénzekről jól láthatóan, önként el- és beszámoltak honlapjukon, ellentétben a kormányt gyakorlatilag mindenben támogató Civil Összefogás Fórumával.
Nem beszélve arról, hogy a törvény által sújtott szervezetek túlnyomó többsége komoly hiánypótló, közösségi tevékenységet folytatott eddig is, vagyis azokat a réseket igyekezett betölteni a magyar társadalomban, amelyeket az állam kőműveskelemenjei, párthovatartozástól függetlenül csak folyamatosan bővítgettek, vagy pedig kellő politikai akarat hiányában elodázták a gondok megoldását. Mert, ugye, a Down-kóros gyerekekkel, fiatalokkal való foglalkozásnál, a családon belüli erőszak elleni küzdelemnél, az egészségügy és az oktatás felvirágoztatásánál, és a természetvédelemnél sokkal látványosabb üresen tátongó stadionokat felhúzni, senki által nem használt kisvasutakat építeni, illetve kormány melletti tüntetéseket támogatni. A sajtó- és szólásszabadságról nem is beszélve, mivel az ilyesmire az utóbbi időben nagy ívben tojnak Budapesten (is). Márpedig elsősorban ezeket, a hiánypótló tevékenységet folytató civileket érinti leginkább az új rendelkezés, pedig már eddig sem ezek voltak igazán kegyeltjei a magyar állami pénzek elosztóinak, s tevékenységüket elsősorban külföldi támogatásokból voltak kénytelenek finanszírozni.
Alaptalan a civiltörvény támogatóinak az az érvelése, miszerint a külföldi pénzekből támogatott szervezetek többsége a saját érdekeit képviseli, az aktuális kormány, politikai hatalom megbuktatására esküdött fel. Mert hát sokkal inkább a kormánynak, illetve a mindenkori hatalomnak kellene kissé szalonképesebbnek lennie ahhoz, hogy ne kapjon negatív értékelést az Amnesty International, a Human Rights Watch és más szervezek emberjogi, vagy a szabad sajtó, a korrupcióellenes harc helyzetét feldolgozó nemzetközi jelentésében.
A vajdasági magyar olvasó most bizonyára úgy véli, hogy nekünk itt, Szerbiában sokkal nagyobb bajunk is van annál, hogy a magyarországi civiltörvényen rágódjunk.
Nos, sajnos, nem ennyire egyszerű a helyzet. Mert a magyarországi példán felbuzdulva akár Szerbiában, Horvátországban, Romániában, Ukrajnában és Szlovákiában is könnyen születhet ilyen törvény. Márpedig akkor ezekben az országokban az ott tevékenykedő magyar civilszervezetek is könnyen a „külföldi ügynökök” listáján találhatják magukat. S ezzel az oktatásban, a művelődésben, a közösségi építkezésben és a vállalkozásfejlesztésben kifejtett, rendkívül fontos tevékenységük is elletetlenül, s ennek a hatását az adott területen élő vajdasági magyar közösség is megérzi. Tévedés ne essék, olyan szervezetekről is szó van, mint a Máltai Szeretetszolgálat, a Caritas – ugyanis ezek és a hozzájuk hasonló, humanitárius tevékenységet végző szervezetek is eleshetnek a számukra oly fontos külföldi támogatásoktól, de hoppon maradhat a Rákóczi Szövetség, a Prosperitati Alapítvány és még sok más civil is. Mert nem lenne szabad abba a hiú ábrándba kergetni magunkat, hogy a fenenagy haladók Szerbiájában örökké felhőtlenek maradnak a szerb–magyar viszonyok. Ezért semmiképpen sem lenne szabad elbagatellizálni a magyarországi civiltörvény hatásait, amelyek számunkra is sorsdöntőek lehetnek.
Egyszóval ne bántsuk a civileket, mert ki tudja, hogy mikor leszünk még nekik hálásak azért, hogy fáradtságos munkával egy sokkal élhetőbb társadalmat szeretnének teremteni mindannyiunknak. Arról pedig végképp nem tehetnek, hogy az állam, a köztársaság és az önkormányzatok nem nyújtanak kellő támogatást a munkájukhoz.
S ha már a témánál tartunk: hétfőn tette közzé az amerikai külügyminisztérium a magyar civiltörvénnyel kapcsolatos állásfoglalását, de a Magyar Távirati Iroda csak kedden merte erről tájékoztatni a magyar közvéleményt. Az állami hírügynökség félelme pedig nagyon is érthető, hiszen az amerikai külügyminisztérium aggodalmának adott hangot a civiltörvény miatt, mondván: „a jogszabály méltánytalan terhet ró a civil szervezetekre, amelyek a korrupció ellen és a polgárjogok érvényre juttatásáért küzdenek”.
A minisztérium a honlapján hétfőn nyilvánosságra hozott közleményében hozzátette: „a külföldről támogatott szervezetek olyan színben való feltüntetésével, hogy a magyar társadalom érdekei ellen tevékenykednek, a jogszabály gyengítheti a magyarok azon képességét, hogy szerveződjenek és aggodalmaikat jogszerű és demokratikus módon fejezzék ki”.
Washington szerint a jogszabály hatályba lépésével Magyarország újabb lépéssel távolodhat el attól az elkötelezettségétől, hogy tiszteletben tartja azokat az alapvető értékeket és elveket, amelyek a NATO és az Európai Unió középpontjában állnak.
Válaszul a magyar Kormányszóvivői Iroda közleményt adott ki, amelyben leszögezi: az Egyesült Államokban a „Soros-szervezetek” soha nem csinálhatnák azt, amit Európában; az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata újabb éles példája a kettős mércének, hiszen az Egyesült Államokban sokkal szigorúbb törvény van érvényben, mint Magyarországon.
A Kormányszóvivői Iroda azt írta: a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt kezdettől tart „a Soros-szervezetek hathatós közreműködésével egy hazug, dezinformációs kampány” a nemzetközi médiában. Úgy fogalmaztak: sajnálattal látják, hogy még az amerikai külügyminisztériumot is „sikerült megtéveszteni”.
„Ha hiteles képpel rendelkeznének a már kihirdetett törvényről, akkor tudnák, hogy a magyar törvény éppen amerikai mintára – a FARA-törvény, azaz a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (Foreign Agents Registration Act) alapján – született, de jóval enyhébb annál. Az Egyesült Államokban 1938 óta regisztrálniuk kell magukat a külföldi támogatású szervezeteknek” – olvasható a közleményben. A Kormányszóvivői Iroda kiemelte: az amerikai szabályoknál jóval enyhébb magyar javaslat az egyesülési jogot, illetve a civil szervezetek működését „semmilyen módon nem veszélyezteti”. Jelezték azt is, hogy a törvény egyetlen újdonságot tartalmaz, azt, hogy átláthatóvá kell tenni a szervezetek külföldi támogatását, ahogy az Egyesült Államokban is történik.
A magyar kormány szeretné, ha mindenkinek látható lenne, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek „külföldi pénzekből és idegen érdekeknek megfelelően” próbálják befolyásolni a magyar közéletet és a magyar bevándorláspolitikát – írták közleményükben. A törvény megalkotását „a magyar emberek elsöprő támogatása kíséri”, a nemzeti konzultáción a válaszadók kilencvenkilenc százaléka támogatta elfogadását – fogalmaztak a közleményben, amely viszont arra nem tért ki, hogy az emlegetett FARA-törvény tulajdonképpen a lobbiszervezetekre vonatkozik. Ilyet pedig a magyar kormány is pénzel Washingtonban…
Messzire vezetnek ezek a dolgok, sokkal egyszerűbb lenne békén hagyni a civileket és sokkal jobb lenne, ha Vajdaságban nem tapsolnának egyesek annak a jogszabálynak, amely, ha Szerbiában is hatályos lenne, többek között a Magyarországról pénzelt szervezeteket bélyegezné meg.