Augusztus 9-én kezdődik az idei Sziget Fesztivál, sorrendben a huszonötödik, tehát egy jelentős fordulópont is egyben a rendezvény történetben. A negyed évszázad tiszteletére újítjuk fel (poroljuk le…) és folytatjuk immár itt, helyben, a szabad fórumunkon a sorozatot, amely sok-sok átalakuláson és metamorfózison esett át nyomtatott megjelenése idején, de mindvégig kitartott az eredeti elképzelés mellett, hogy élményszerűen elevenítse föl a Sziget Fesztivál történetét, illetve annak legfontosabb eseményeit.

 

Választási év volt 2000-ben Szerbiában, illetve az akkori Kis-Jugoszláviában. Érdekes lehet a történet, hogy amikor az év júliusának végén mi már nagyban készülődtünk és csomagoltunk a Szigetre, mert ebben az esztendőben kifejezetten korán, augusztus másodikán kezdődött a fesztivál (míg korábban az augusztus 20-i tűzijátékot is meg tudtuk nézni a Hajógyári-szigetről a rendezvényen, addig 2000-ben több mint tíz nappal előtte már haza is értünk…), az akkoriban mindenható és mindenek felett álló ICQ online csevegőprogramon jelzés érkezett Szabadkáról Miskolczi Józseftől, a TippNet internetes szolgáltató igazgatójától és tulajdonosától, hogy egy „most” – tudniillik: akkor – induló/szerveződő magyarországi hírügynökség vajdasági partnereket keres. Akkoriban én szétszórtan, mindenfelé dolgoztam, akár úgy is mondhatnám, hogy Szabadkától Belgrádig, hiszen a szabadkai Gyermekszínházban voltam főállásban, mellette pedig bedolgoztam a Képes Ifjúságba, a Zentai Városi Rádióba, s az ugyancsak zentai Z-11 Polgárok Egyesülete révén a belgrádi B92 akkor még létező magyar nyelvű hírportálját is mi készítettük. Az azóta is töretlenül létező és fennálló HUN-INFO hírszolgálat munkatársai utaztak le Szabadkára kapcsolatokat keresve, s a találkozót Miskolczi József hozta össze. Zentáról is többen utaztunk be július 27-én a TippNet központjába.

 

OTPOR a Szigeten

 

Indulás előtt én még itthon, Zentáról a B92 híreit szerkesztettem, de kora délután a napnak még csak kifejezetten unalmas, semmi jelentőset nem közlő jelentései voltak. Ezeket most mellőzöm is… Semmi nem jelezte, hogy történik még valami fontos is 2000. július 27-én. Miután átadtam az ipart, s megindultunk Szabadkára, mégis történt. A TippNetbe a magyarországi vendégek érkeztek meg előbb, őket Miskolczi József fogadta, és leültette az irodájában, ahogy ez ilyenkor szokás: a saját magával szemközti oldalon. Ez utóbbi most csak azért érdekes, mert amikor mi megérkeztünk, már csak a vendéglátónk mellett maradt hely. Ennek köszönhető, hogy én úgy kaptam széket az irodában, hogy onnan nemcsak Miskolczira, de a mögötte lévő monitorra is kiváló rálátásom volt. Nem tudhatom, hogy érkezésünkre várva miattunk nyitotta-e meg a honlapot, vagy egyébként is azt nézegette volna, de előtte – illetve ekkor már: mögötte – is B92 magyar nyelvű híroldala volt megnyitva a számítógépen. Ugyanaz a híranyag, amit kábé negyvenöt perccel előbb jómagam hagytam ott Zentán.

Miközben a HUN-INFO hírszolgálattól érkezett vendégek elmesélték nekünk, hogy mi az általuk vezetett hírügynökség koncepciója, elsősorban mi érdekli őket és mivel szeretnének foglalkozni, meg úgy egyáltalán, igyekeztek rábeszélni bennünket az együttműködésre, a Miskolczi József háta mögött álló monitoron egyszer csak látom ám, hogy a kolléga, aki átvette tőlem a honlap kezelését, időközben frissítette a híranyagot: a nagybetűs cím az oldalélen fennen hirdette, hogy KIÍRTÁK A VÁLASZTÁSOKAT. „A JSZK elnöke, Slobodan Milošević ma úgy döntött, hogy a Szövetségi Parlament mindkét háza képviselőinek választását szeptember 24-én tartják. A Szövetségi Parlament közleménye szerint a választásokat Milomir Minić, a Polgárok Tanácsának elnöke írta ki. Ugyanazon a napon tartják a Szerb Köztársaságban a helyhatósági választásokat is, amelyeket Dragan Tomić, a Szerb Képviselőház elnöke írt ki.

A JSZK elnökének megválasztása is szeptember 24-én lesz.

Živorad Smiljanić, Vajdaság Képviselőházának elnöke kiírta a választásokat Vajdaság Képviselőháza képviselőinek megválasztására.

A választási tevékenységgel kapcsolatos határidőket a mai naptól kezdve állapítják meg.” Nem illik beszélgetés közben a partnerünk háta mögé sandítgatva kiolvasni a mögötte látható sajtót, de most így, ennyi év távlatából talán bevallhatom, hogy ezt a hírt én ott és akkor menten kibetűztem. 18 óra 38 perckor került fel a választások kiírásáról szóló információ a B92 magyar nyelvű internetes híroldalára, tehát már késő este volt, amikor hazaérkeztünk Zentára. Az időközben, szabadkai távollétem alatt izgalmassá vált híranyag azonban az egész budapesti utazásunkat, Szigetes készülődésünket felborította, s ekkor felmerült a gondolat: talán jobb lenne, ha az idén [ti. 2000-ben] itthon maradnánk. Hiszen mi akkor már tudtuk, hogy a Szigeten az OTPOR-nak, tehát az Ellenállás mozgalomnak is külön, önálló programhelyszíne lesz…

 

Ha netán felmentenénk a megválasztott elnököt

 

A 2000. július 27-i nyugodt Szigetes készülődésünket felborító választási híranyag másik érdekessége ELSŐ ALKALOMMAL LESZ KÖZVETLEN ELNÖKVÁLASZTÁS címmel jelent meg ugyanazon a napon a B92 magyar nyelvű internetes híroldalán: „A JSZK elnökét első alkalommal szeptember 24-én fogják közvetlen úton megválasztani a polgárok.

A JSZK Alkotmányának módosítása értelmében az elnök megválasztása közvetlen választások útján történik, és érvényességéhez nem lesz szükséges a választótestület 50 százalékának az urnák elé járulása.

Az Alkotmány módosításának értelmében a JSZK elnökét a polgárok közvetlenül választják meg, s azt nem a JSZK parlamentjének képviselői teszik. Ugyanazt a személyt legtöbbször két, négy évre szóló megbízatási időszakra lehet elnökként megválasztani. (A JSZK alkotmánya a módosításokig csak egyetlen, négy évre szóló megbízatást látott elő.)

Az Alkotmány módosításának értelmében az új mandátumszámlálás csak azokra a személyekre vonatkozik, akiket az új alkotmányos rendeletek alapján választanak meg valamely tisztségre.

Az alkotmánymódosító intézkedések alapján (amelyeket szintén július 6-án fogadtak el a JSZK Parlamentjében) a JSZK jelenlegi elnöke, Slobodan Milošević addig tölti be ezt a posztot, amíg a polgárok megválasztják az ország új elnökét. A törvény szabályozza azt is, hogy az elnökválasztásokat a jelenlegi elnök mandátumának lejárta előtt kell kiírni (azaz 2001. júliusa előtt).

A JSZK elnöke az a jelölt lesz, amelyik az első körben a választásokon megjelent polgárok szavazatainak több mint a felét szerzi meg. A JSZK elnökének megválasztását szabályzó törvény (amelyet július 24-én fogadott el a Parlament) második választási fordulót is előirányoz, amennyiben az első fordulóban egyetlen jelölt sem szerzi meg a szavazatok többségét. Ebben az esetben a második fordulóban az a két jelölt verseng, amelyik az első fordulóban a legtöbb szavazatot nyerte.

Ha a választások második fordulójában a két jelölt egyforma számú szavazatot kap, a JSZK elnöke megválasztásának procedúráját meg kell ismételni.

A JSZK elnökének olyan személyt lehet jelölni, aki legalább tíz évvel azelőtt vált jugoszláv állampolgárrá, hogy a választásokon jelölték volna, aki betöltötte 18. életévét, aki munkaképes, és bejegyzett tartózkodási helye a JSZK területén volt már legalább tíz évvel azelőtt, hogy jelölték volna.

A JSZK elnökét jelölheti politikai párt, más politikai szervezet, vagy polgárok csoportja, ha legalább huszonötezer aláírást összegyűjt erre a célra. A JSZK jövendőbeli elnöke, az alkotmánymódosítások értelmében a JSZK Képviselőházában menthető fel, abban az esetben, ha a Szövetségi Alkotmánybíróság úgy ítéli meg, hogy az elnök megsértette a JSZK Alkotmányát. A JSZK elnökének felmentési eljárását a parlament mindkét tanácsának legalább a fele kell, hogy indítványozza, az erről szóló szavazást pedig legfeljebb tizenöt nappal azután lehet megtartani, hogy a Szövetségi Alkotmánybíróság a Képviselőház elé terjeszti azon értékelését, hogy az elnök megsértette az Alkotmányt.

A JSZK elnöke akkor tekinthető tisztségéből felmentettnek, ha a Szövetségi Parlament mindkét tanácsa képviselőinek kétharmada elfogadja a felmentésre vonatkozó javaslatot. Ha a Parlament nem fogadja el ezt a javaslatot, legalább hat hónapnak kell eltelnie, mielőtt ismét napirendre kerülne ez a kérdés – jelenti a Beta.”

 

Lou Reed és Suzanne Vega mindent felülír

 

Döntésünket végül is, hogy kis csapatunk mégis útra kell 2000-ben, és tevékeny OTPOR-os szerepvállalásunk ellenére is elmegyünk a fesztiválra, remélem, jómagam is befolyásoltam annyival, hogy az ezredfordulóra Slobodan Milošević és a hülye politikája miatt egy Szigetet addigra már mulasztottam 1998-ban. Még egyszer az ő hülyesége miatt – NEM!

Ráadásul Lou Reed, Suzanne Vega és a Bad Religion is játszott ebben az évben a rendezvényen, ezek pedig mind olyan nevek, amelyeket – a magyar Sziámi, Kispál és a Borz vagy a Quimby mellett – egyáltalán nem érdemes kihagyni. Mégis csak jobban hangzó nevek ezek, mint egy Slobodan Milošević, Milomir Minić vagy Živorad Smiljanić. Politikával, a választásokkal és az ez utóbbiakon elkövetett csalásokkal, szavazatlopásokkal, számlálási malverzációkkal pedig volt épp elég alkalmunk foglalkozni – nemcsak az OTPOR keretében – a Sziget előtt és után is. Legfőképp pedig 2000. szeptember végén és október elején. Ötödikével bezárólag.

Persze, mások véleménye is közrejátszott az utazásunkról szóló végső döntésben… Így hát nagy szerencsénkre, útra keltünk, mert a 2000-ik esztendei Sziget is egyike volt a legjobbaknak…

 

(Folytatjuk)

Az írás nyomtatott változata megjelent a Magyar Szó 2009. március 16-i számában