A Szerbiai Óvónők Egyesületeinek Szövetsége adatai szerint Szerbiában évente több mint ezerötszáz óvónő fejezi be tanulmányait, de jó, ha az egyharmaduknak, vagyis közülük legalább ötszáznak sikerül munkát is találni a szakmájában, ezernek pedig esélye sincs arra, hogy óvodában dolgozzon. A szövetség ezért arra kéri az illetékeseket, hogy mielőbb oldják meg a helyzetet és határozzák meg, hogy milyen végzetség szükséges ahhoz, hogy az iskoláskor előtti gyermekek neveléséhez és gondozásához.
Szerbiában tizenegy szakiskolában és négy tanítóképző egyetemen képeznek óvónőket, ezek azonban mind más-más tanterv alapján dolgoznak – nyilatkozta a Danas című belgrádi napilapnak Radmila Petrović, a szövetség tagja. Mint mondta, ezeknek a képzési programok nem felelnek meg az óvodák szükségleteinek, amelyek igyekeznek haladni a korral és az aktuális pedagógiai elméletekkel. A más egyetemeket, illetve főiskolákat végzett fiatalokat pedig nem készítik fel a gyerekekkel való foglalkozásra. Az óvónők országos szervezete követeli az óvónők oktatásának megoldását, továbbá kezdeményezi, hogy az állam írja elő, hogy egy bizonyos végzettséggel milyen óvodai feladatokat lehet ellátni.
Petrović szerint sehol sincs meghatározva, hogy az óvodákban mennyi szakiskolai, és mennyi egyetemi, illetve mesterképzést végzett óvónőt kell alkalmazni, de gondot okoz az is, hogy az önkormányzatoknak jogukban áll felmérni, hogy milyen egyetemi tanulmányokat ismernek el az óvónők esetében. Így sok község nem ismeri el a bolognai rendszer alapján végzett óvónők diplomáját, és ezért az egyetemi végzettségű óvónők jövedelmét úgy határozzák meg, mintha csak főiskolai végzettségük lenne.
Nagyon kevés helyen ismerik el az szakosodást és a mesterképzést – mondta Radmila Petrović, aki beszélt arról is, hogy az óvónők szeretnék, hogy a jövedelmüket a továbbiakban a köztársasági szervek kezelnék.