A Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CESID) legutóbbi felmérésében résztvevő polgárok szerint Szerbia lakosságának nagy része elveszítette bizalmát a politikai pártokban és a politikusokban, s ezért nem is vesz részt a politikai életben. A megkérdezettek ötvenhat százaléka nem hisz a politikai pártoknak és politikusoknak, tizenöt százalékuk szerint nincs is nagyobb érdeklődés a politikával való foglalkozás iránt.

 

Minden tizedik megkérdezett szerint a szerbiai polgárok életében nem adottak a politikával való foglalkozás feltételei, minden tizenegyedik pedig fél a politikai szerepvállalás következményeitől.
Aleksandra Marković szociológus a Fonet hírügynökségnek elmondta, hogy a megkérdezettek ötvenhat százaléka szerint a polgárok elsősorban anyagi haszon reményében kapcsolódik be a politikai életbe, tizenhat százalékuk szerint pedig a hatalom nyújtotta lehetőségek miatt kezdenek politikával foglalkozni.
Marković hangsúlyozta azt is, hogy a megkérdezettek több mint fele szerint a politikai pártok csak összeveszejtik az embereket, és semmilyen különbség nincs a pártok között. „A lakosságnak csak a négy százaléka foglalkozik politikai aktivizmussal, míg a megkérdezettek harmincnégy százaléka tekinti magát tájékozottnak, de politikailag nem aktív. A megkérdezettek harminchét százaléka vallotta magát apolitikusnak. A felmérésben résztvevők ötvenkilenc százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen részt vesz a választásokon, több mint fele pedig többé-kevésbé a médiumokon keresztül kíséri a politikai történéseket.
A belgrádi szociológus szerint a polgárok aktivizmusáról szóló felmérésben elég lesújtó eredményeket kaptak, és hozzáfűzte, hogy a lakosság tizenöt százaléka tagja valamely pártnak, de közülük csak kilenc százalék vesz részt aktívan is a pártok tevékenységében.
Đorđe Vuković, a CeSid munkatársa elmondta, hogy a megkérdezettek huszonkilenc százaléka gondolja úgy, hogy jól meg volt szervezve a köztársasági elnökválasztás, de mindössze huszonkét százalék látja úgy, hogy Aleksandar Vučić győzelme Szerbia demokratikus átváltozásának a kezdete. Tizenhét százalékuk szerint Vučić hatalomra kerülésével elkezdődött Szerbia tönkremenetele. Vuković elmondta azt is, hogy egy évvel ezelőtt a megkérdezettek huszonkilenc százaléka tartotta jónak a jelenlegi államelnöknek 2012-es hatalomra kerülését, tizenöt százalékuk pedig rosszként ítélte meg.
A május közepén elvégzett felmérés szerint az Európiai Unióhoz való csatlakozásról szóló referendumon – ha ma tartanák – a megkérdezettek negyvenöt százaléka szavazna a társulásra, negyvenkét százalék pedig ellene szavazna. A közvélemény-kutatásban résztvevők csupán kilenc százaléka támogatja Szerbia NATO-tagságát, hetvenkilenc százalék pedig ellenzi a katonai tömbhöz való csatlakozást.
A megkérdezettek többsége nem bízik az állami intézményekben. Ötvenhét százalékuk a katonaságban, negyvenhat százalékuk az egyházban, harminckilenc pedig a rendőrségben bízik a leginkább. Az állami intézmények közül a szerb kormány munkáját értékelték a legjobbnak, majd pedig Tomislav Nikolić volt köztársasági elnökét, illetve elnöki tevékenységét dicsérték. Ezzel szemben a lakosságnak mindössze tizenöt százaléka bízik a civil szervezetekben – derült ki a felmérésből, amelyben ezer felnőttkorú szerb állampolgár vett részt, akinek kilencvenhét kérdésre kellett válaszolnia.