Az 1867-es kiegyezés százötvenedik évfordulójára megjelenő, húszezer forint névértékű ezüst emlékérmét mutattak be a Magyar Nemzeti Múzeumban megtartott kibocsátási ünnepségén, hétfőn, 2017. május 29-én. (Máthé Zoltán felvételei / MTI) Az érme átmérője különlegesen nagy, 52,2 milliméter, tervezési újdonságnak számít a visszahajló belső perem is.

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az 1867-es kiegyezés százötvenedik évfordulójára húszezer forint névértékű ezüst emlékérmét bocsátott ki hétfőn. Az előlapon ovális medál alakba komponálva a „haza bölcse”, Deák Ferenc, a hátlapon pedig I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréja látható – mondta el Pataki Tibor, az MNB készpénzlogisztikai igazgatója. Az ezüst mellett egy színesfém változat is forgalomba kerül kétezer forintos névértéken – jelentette a Magyar Távirati Iroda. Mindkét emlékérméből ötezer példányt bocsátanak ki, az ezüstből tükörfényes, a réz- és nikkelötvözetből készült változatból pedig selyemfényes kivitelben. Az emlékérméket Kósa István, az MNB tavaly nyugdíjba vonult fővésnöke tervezte.
Az 1867-es kiegyezés szinte párhuzam nélküli eredményeket hozott a magyar történelemben, fontos, hogy erre a történettudomány világán kívül is emlékezzünk – hangsúlyozta Varga Benedek, a múzeum főigazgatója. Szerinte az emlékérmek fontos részét képezik a legújabbkori magyar történelmi emlékezetnek.
Mint fogalmazott, a magyar történetszemléletben két nagy hagyomány figyelhető meg, az egyik a nemesség hagyománya, amely Buda 1541-es elestétől 1848-ig szabadságharcok soraként értelmezi a magyar történelmet. A másik, gyakran elfelejtett hagyomány szerint az 1711-es szatmári békétől kezdve ötven-hatvan évenként olyan kiegyezések követték egymást a magyarság és a Habsburg-dinasztia viszonyában, amelyek mindig fellendüléshez vezettek – mondta Varga Benedek, aki szerint ezeknek a megegyezéseknek a sorából is kiemelkedik az 1867-es.

Az 1867-es kiegyezésről máig is vita folyik, amely mindig visszatér Kossuth Lajos kritikájára, aki híres Cassandra-levelében elszakadt az adott történelmi pillanattól, és egy mélyebb, átfogó összefüggésre hívta fel a figyelmet: sosem szabad olyan helyzetbe kormányozni a nemzetet, amely kiveszi a kezéből a lehetőséget jövője alakítására – mondta el Csorba László történész, az emlékérme tematikai szakértője.
Kossuth ugyanis úgy látta, hogy kora alapvető eleme a törekvés a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Mivel a kiegyezés kizárja a többi nemzetet a birodalom vezetéséből, szükségképpen a Habsburg-állam széthullásához fog vezetni. Magyarország pedig ekkor egyedül marad az ellenséges nemzetek körében – idézte fel az 1848-49-es szabadságharc vezető politikusának gondolatait Csorba László.

Tóth Csaba történész a kiegyezés utáni koronázási szertartásra megjelent emlékérmékről, köztük a nagyméretű arany felajánlási érmékről tartott előadást hétfőn, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Utóbbiakat négy példányban készítették el, s a hagyománytól eltérően a latin mellett magyar nyelvű feliratok is megjelentek rajtuk.