Benjamin Barber, a Rutgers Egyetem professzora alkotta meg a McWorld szót még 1992-ben. Nem is lehetne jobban egy szóban összefoglalni a világ egyik kedvenc eledelét meg a globalizációt és ezzel utalni a legnagyobb gyorsétterem-láncra, mely másodpercenként 75 hamburgert ad el.

A hamburger eredetéről nagyon sok történet létezik, ugyanúgy kiválaszthatja mindenki a kedvencét, mint a hamburgerek közül. Vagdalt húsból készült húspogácsákat a Római Birodalomban is sütöttek, mégis a tatárok fűszeres húsétele, a tatárbifsztek lett az alapja az európai hamburgernek. Orosz közvetítéssel jutott el a német városokba, így Hamburgba is. Az étel történetében fordulópontnak tekinthető a húsdaráló feltalálása, ami a XIX. század elején történt és a német Karl Drais nevéhez kötődik.

A leginkább elterjedt változat szerint aztán Németországból a kivándorlók vitték magukkal Amerikába a darált marhahúsból készült fasírt receptjét. Más változat szerint amikor még Amerika importra szorult marhahúsból és a szállítások Hamburg kikötőjéből indultak, a jó minőségű marhahús összefonódott a Hamburg szóval. Az európai marhahús füstölve, sózva, jéggel hűtve került szállításra és némileg megkeményedett, mire megérkezett, ezért találták ki, hogy megdarálják. A darált húsból készült steak „hamburger steak” néven élte életét, amíg nem került két szelet kenyér közé vagy zsömlébe. Először kenyérszeleteket használtak a Menches testvérek is 1885-ben egy vásáron, mégpedig a New York állambeli Hamburg városában. A hely miatt nevezték el hamburgernek szendvicsüket. Azóta New York állam ragaszkodik hozzá, hogy ők adták a világnak a hamburgert. Több város és étterem is úgy gondolja, az ő húsos szendvicse az első igazi hamburger, ezért annyit lehet csak biztonsággal megállapítani, hogy Amerikában 1880 és 1900 között történt valahol a nagy felfedezés. Oscar Weber Bilby 1891-ben készített úgy darált húsos szendvicset, hogy az zsömlében került felszolgálásra. Így a mai „klasszikus” hamburger talán az ő találmánya. A Wisconsin állambeli Charlie Nagreen egy vásár alkalmával arra jött rá, hogy a fasírtot ki kell lapítani, így a szendvics sétálás, nézelődés közben is kényelmesen fogyasztható lesz. A St. Louisban 1904-ben rendezett világkiállításon népszerűvé vált hamburger Texasból származik. Betty Brown képviselőnő annyira ragaszkodott hozzá, hogy államáé legyen az elsőség, hogy 2006-ban még a Képviselőházban is képes volt eljárni, hogy ezt törvényben rögzítsék. Az 1920-as évek végétől terjedt el a sajtszelettel „feldobott” sajtburger, de pontos eredetét ennek sem lehet tudni, hiszen három amerikai város is magának követeli a dicsőséget. Abban az évtizedben indult el az első hamburgeres étteremlánc is, a White Castle. A nagy gazdasági világválság azért hozta el az étel népszerűségét, mert mindenki számára megfizethetővé vált, öt centért is lehetett hamburgert enni. Néhány év múlva jött a McDonald’s és a világot szép lassan elárasztotta a hamburger. Persze nemcsak a gyorséttermeké ez az étel, a kézműves hamburgereket a legelegánsabb éttermek is az étlapon tartják.

Ma a világon eladott szendvicsek hatvan százaléka hamburger.

Az alapanyagot tekintve a marhahúsé az elsőség, de az egészséges életmódra való odafigyelés a csirkehúsnak is meghozta a divatját. A világ országai hozzátették saját különlegességeiket a hamburgerkultúrához és olyan állatokból is lett hamburger, mint az emu, a kenguru, a rák vagy a teknős. A vegetáriánusok zöldségekből készült veggie burgert ehetnek. A magyarok büszkék a szürkemarhás változatra, míg a pljeskavicát lehet talán balkánburgernek nevezni.

Az alapszabály szerint a hamburgernek mindig darált húsból kell készülnie, így a nagyüzemi alapanyagkészítés során több állat húsa keveredik össze: minimum 55 szarvasmarhából eszünk egyetlen hamburgerben. Ha pontosan vissza akarnánk nyomozni, akár több száz állat „tartozékára” is bukkannánk egy-egy húspogácsában.

A már említett New York állambeli Hamburg városának egy állatvédő csoport 15 000 dollárt ajánlott fel, ha nevet változtat és átkereszteli magát Veggieburgre. (vegaburgerre)

A Burger King 2009-ben érdekes kampányt indított Facebook tagoknak. Legnagyobb hamburgerüket ingyen adták annak, aki a Facebookon törli 10 ismerősét. Azt hihetnénk, milyen nevetséges ötlet, de alig tíz nap alatt 233 906 barátság szakadt meg és gyorsan le is állították a kampányt.

Ugyancsak a Burger Kinghez kötődik a talán legelvetemültebb hamburgeres ötlet: 2008-ban úgy döntöttek, a hamburgerből illatot kell csinálni és Flame néven legyártották a hamburger-parfümöt. 2015-ben megismételték Japánban a kampányt, igaz, ott csak egy napig lehetett megvenni az uniszex, de elsősorban férfiaknak szóló illatot.

Az eddigi legnagyobb hamburgert 2012-ben készítették el a Minnesota állambeli Carltonban. A 913,54 kilogrammos példányhoz közel 24 kg paradicsomot, 23 kg salátát, 28 kg hagymát, 8,6 kg uborkát, 14 kg sajtot és 7,5 kg bacont használtak fel.

Az egy perc alatt elfogyasztott hamburgerek rekordját egy fülöp-szigeteki fiatalember tartja: ötöt sikerült befalnia egy perc alatt tavaly augusztusban.