A határon túli magyarság támogatásának rendszere teljes mértékben felállt, minden eleme működik – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt éves meghallgatásán.
Ugyanakkor ha nincs erős gazdasági növekedés a pénzügyi támogatás is kétséges – mondta a miniszterelnök-helyettes az MTI tudósítása szerint, és kiemelte a külhoni magyarság előre kiszámítható, tudatos gazdasági támogatását.
A terület támogatása 2009-ben 9 milliárd volt, tavaly 89 milliárdra nőtt – rögzítette a miniszterelnök-helyettes, jelezve: a határon túli gazdasági szereplőknek soha nem látott támogatást nyújtanak. Vajdasággal indult a program, amelyet Kárpátaljával folytattak, s kiterjesztik az egész Kárpát-medencére. A vissza nem térítendő támogatás mellett kedvezményes hitellel segítik a külhoni fejlesztéseket, ez a magyarországi gazdaságnak is lendületet, expanziót ad.
Kitért arra is, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények finanszírozását helyezték előtérbe az eseti, egyedi pályázatok helyett.
Az oktatási-nevelési támogatás újra 22 ezer forint felett van, ami minden jogosult gyermek után jár, s intézményes kapcsolatot hoz létre a magyar állammal – jelezte. Megjegyezte: a rászorultsági elvet nehéz ellenőrizni, ezt a külhoni magyarság sem igazán tudja megoldani.
Az oktatási rendszer támogatását külön is kiemelte, amely a teljes képzési rendszert lefedi. Óvodák fejlesztésére 17 milliárdot különítettek el, az a cél, hogy a magyar óvodarendszer minél inkább megerősödjön. Az a tapasztalat – mutatott rá Semjén Zsolt – ha egy gyermek magyar óvodában lép be az oktatási rendszerbe, akkor könnyebben meg is marad a magyar intézményrendszerben.
A miniszterelnök-helyettes rendkívül eredményesnek nevezte a tematikus éveket, majd kitért a Kőrösi Csoma Sándor és Petőfi Sándor programokra is. Ezek a legsikeresebb innovációik – értékelt. Kiemelte: az ösztöndíjasok olyan missziót töltenek be, ami semmi mással nem pótolható. Mindkét program résztvevőinek száma 15-15 fővel bővült.

Jelezte: egységes demográfiai program készül, s minden lehetséges kezdeményezésbe a külhoni magyarságot is bevonják. Első lépés az anyasági támogatás, ami a külhoni magyar állampolgárokra is ugyanúgy vonatkozik.
Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy eddig 835 ezren tettek állampolgársági esküt, 115 ezer polgár esetében állapították meg az állampolgárságot, s 30 ezer elutasító határozat született, főként a nyelvtudás hiánya miatt. Megerősítette, hogy a ciklus végéig meglesz az egymillió új állampolgár.
Az autonómia kérdéséről újból rögzítette: ami más nemzeteket megillet az unióban, az megillet minket is. Megjegyezte: ahol az autonómia megvalósult, ott az utódállamok is jól jártak és profitáltak belőle.
Potápi Árpád János államtitkár hozzátette: a Kárpát-medencében 12-13 millió a magyarság száma, a diaszpóra magyarsága 2,5 millió körül van. Ezért a diaszpóra-politikára folyamatosan hangsúlyt kell fektetni, amit a magyar kormány a 2010-es nemzetpolitikai paradigmaváltás után meg is tett, áll az MTI jelentésében.

SZÁVAY: A VEGYESPÁRTISÁG HAZUG INDOK

– Számomra meglepő módon miniszterelnök-helyettes úr nem hajlandó tudomást venni arról, hogy Szerbia a nagy magyar-szerb megbékélés és a Délvidékre érkező magyar gazdaságfejlesztési milliárdok (melyek egy része adóként Belgrádba vándorol) ellenére sem hajlandó teljesíteni délvidéki magyarsággal kapcsolatos kötelezettségeit – írta Facebook-bejegyzésében Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetének elnöke, aki szintén részt vett és felszólalt az ülésen. – Ezért Semjén Zsoltnak azt javasoltam, hogy figyeljen oda a kormány stratégiai partnerének számító VMSZ-en kívül más délvidéki magyar szervezetek, magánszemélyek véleményére is, például olvassa el Bozóki Antal nemrég közreadott árnyékjelentését is. Ha pedig már Délvidéknél járunk, azt is elmondtam, hogy nem volt szerencsés a kormánynak ennyire direkt beavatkozni a szerb elnökválasztásba, Semjén szerint azonban magyar támogatás nélkül Vučić nem nyerte volna meg már az első fordulót is, és „nekünk érdekünk Vučić győzelme”. Azt azonban továbbra is túlzásnak tartom, hogy a VMSZ-elnök Pásztor István és Orbán Viktor miniszterelnök egy helyesírási hibát tartalmazó plakáton szerepeljen Aleksandar Vučić szerb elnökjelölttel. Nem véletlen, hogy amikor a bizottsági ülésen bemutattam a plakátot, még L. Simon László volt kulturális államtitkár is ingatta a fejét – írta Szávay.

Ugyanebben a bejegyzésében Szávay azt is kifogásolja, hogy a magyar kormány továbbra is szelektíven viszonyul a vajdasági magyar politikai szervezetekhez: „Az ülésen elmondtam, hogy a Jobbik természetesen a magyar etnikai pártokat támogatja a Kárpát-medencében, e téren nincs ellentét köztünk és a kormány között. Azt ugyanakkor elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a vegyespártiság hazug indokával ne hívja meg a kormány a délvidéki, deklaráltan magyar pártként működő Magyar Mozgalmat (MM) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét (VMDK) a Magyar Állandó Értekezletre, vagy más nemzetpolitikai fórumokra csak azért, mert a VMSZ-t tekinti stratégiai partnerének a régióban. Ugyanez a helyzet Horvátországban, a Magyar Egyesületek Szövetségét (MESZ) is kirekesztik a magyar–magyar párbeszédből, sőt, félő, hogy a kormány egyenesen az ellehetetlenítésükre törekszik. Ezt Potápi Árpád államtitkár úr tagadta, sőt, esetleges későbbi támogatásukat is kilátásba helyezte. Ennek ellenére úgy látom, hogy a Fidesz-KDNP egyoldalúan és szűklátókörűen kezel számos külhoni magyar pártot, és egyébként hasznos nemzetpolitikai célokért küzdő, ám ezen pártokhoz közel álló szervezetet is. Ezzel pedig rendkívül káros módon csinál pártpolitikát a nemzetpolitikából. Számunkra 2018-tól minden olyan szervezet stratégiai partnerünk lesz, amely a külhoni magyar közösségek megmaradásán munkálkodik.”

(MTI Fotó: Bruzák Noémi)