A magyar költészet napját 1964 óta ünnepeljük április 11-én, József Attila születésnapján.

Magyarországon az 1920-as években merült föl az ötlet, hogy a könyv tiszteletére rendszeresen szervezni kellene valamilyen könyvünnepet, könyves fesztivált. Supka Géza 1927-ben tett javaslatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyletének és 1929-től meg is szervezték az első ünnepi könyvhetet.

A költészet napjának ötlete tulajdonképpen civil kezdeményezés volt, nem az akkori hatalom találta ki és „erőltette rá a népre”, mint ahogy az gyakran előfordult.

A magyar költészetnek az ünnepi könyvheteken belül mindig külön napot szenteltek. Az 1960-as évek elejére azonban a költők úgy érezték, a sok program között „elvesznek”, mégsem lehet kiemelkedően képviselni a költészetet, és külön napot szerettek volna csak a költészet ünnepének. Így került el az ötlet a Magyar Írók Szövetségéhez, a mai Magyar Írószövetség elődjéhez, mert ott működött (most is működik) egy külön Költői Szakosztály. A Magyar Írók Szövetségénél 1963-ban hivatalos döntés született, de a javaslat természetesen csak az MSZMP agitprop bizottságának tudtával létezhetett. A központi hatalom pedig egyszerűen sajátjaként állította be az ötletet és saját hatáskörébe vonta a szervezést. Köpeczi Béla, aki akkor az MSZMP Központi Bizottságának kulturális osztályvezetője volt, az írószövetség 1964. évi munkatervére vonatkozó megbeszélésen kész tények elé állította a szövetséget és előadta, hogy a költészet napja következő évtől József Attila születésnapján lesz és a Költői Szakosztállyal majd konzultálni fognak a rendezvényekről. Az 1964-es terveket azután úgy állította össze a Művelődésügyi Minisztérium, hogy arról semmit sem egyeztettek a költőkkel. Somlyó György, a Költői Szakosztály elnöke próbált küzdeni, hogy ne a hatalom sajátítsa ki magának ezt az ünnepet, de nem járt, nem is járhatott sok sikerrel.

Az első költészet napja kétnapos programsorozat volt. A megnyitót április 10-én tartották az Egyetemi Színpadon, amit a televízió is közvetített. A következő napokban az irodalmi színpadoknak költői esteket kellett rendezni, a könyvtáraknak kiállításokat nyitni, a könyvkiadás az előző év verseiből szerkesztett összeállítással jelentkezett, az iskoláknak a szavalóversenyek döntőit ekkora kellett időzíteni és még sok egyéb programmal várták a közönséget. József Attila születésnapját felavatták, mint hivatalos emléknapot. A záróünnepséget Szolnokon tartották meg, április 12-én.

A következő évektől aztán az általánosan elmondható politikai nyomáscsökkenés és konszolidáció kedvezett az irodalomnak is, a költészet napja megtalálta helyét, és a rendszerváltás után az átszerveződő Magyar Írószövetség is újból (vissza)csatlakozott a rendezvényhez.

Az utóbbi években ezen a napon Márai Sándorra is emlékezünk, akinek ugyancsak április 11-én van a születésnapja. 2017-ben Arany János munkássága az egyik központi téma, a költő kétszázadik születésnapja alkalmából. A színházak, művelődési házak többsége idén is külön programokkal jelentkezik, de például egy balatonfüredi cukrászda Jótékonysági Sütigyárat nyit, ahol öt forintért lehet kuglert venni.