Dr. Martin Luther King, Jr. 1967. április 4-én szólalt fel New Yorkban. Beszéde, a „Vietnamon túl” , amiben a háborús politikát bírálta, pontosan egy évvel azelőtt hangzott el, hogy meggyilkolták.
1968. április 4-én a Tennessee állambeli Memphisben tartózkodott, a köztisztasági munkások sztrájkját támogatta. A Lorraine Motelben szállt meg kollégáival, ott történt a merénylet este 18:01 perckor. King a motel teraszán tartózkodott, amikor a fején ért lövés kioltotta életét.
A Lorraine Motel tulajdonosa egy házaspár volt, Walter és Loree Bailey. A feleséget annyira megrázták az események, hogy agyvérzést kapott és öt nap múlva meghalt.
Martin Luther King baptista lelkész, polgárjogi harcos, a faji megkülönböztetés elleni harc legnagyobb alakja már korábban is volt merényletek célpontja, 1955-ben felrobbantották a házát, 1958-ban Harlemben leszúrták egy levélnyitó késsel, amely kis híján végzett vele, 1966-ban pedig Chicagóban támadták meg. Az 1968-as merényletet viszont nem sikerült megúsznia.
Gyilkosa James Earl Ray, szélsőséges rasszista, visszaeső bűnöző volt. Hamis útlevéllel elmenekült és két hónappal később, Londonban fogták el a Heathrow repülőtéren. Először bevallotta tettét, de később megváltoztatta a vallomását és azt mondta, hogy összeesküvés áldozata. 99 évnyi börtönbüntetésre ítélték, amihez hozzácsaptak még egyet, amikor megszökött. 1998-ban halt meg és az volt a kívánsága, hogy nem akar amerikai földben nyugodni, azok után, ahogyan bántak vele, így családja a hamvait Írországba vitte.
Martin Luther King halála után több, mint száz városban kezdődtek tüntetések és tiltakozások.
A nagy polgárjogi harcos pozitív megítélése azóta is kikezdhetetlen és tisztelet övezi személyét. King számos díjat és kitüntetést kapott, még halála után is. Nobel-békedíjat kapott mindössze 35 évesen. a Time magazin címlapján szerepelt az év embereként. Halála után Carter elnök Szabadság Elnöki Érdemrendet adományozott neki. de a legérdekesebb valószínűleg a Grammy-díj, amit halála után három évvel kapott meg, beszéd kategóriában. A lemezen a vietnami háború elleni egyik beszéde hallható.
Családi élete példásnak mutatkozott, feleségével Coretta Scott-tal az egyetemen ismerkedtek meg és 1953-ban házasodtak össze. A szállodák akkoriban nem adhattak ki nászutas lakosztályt színes bőrűeknek, így a nászéjszakát egy ravatalozóban töltötték, amit egyik ismerőse ajánlott fel számukra. Négy gyermekük született, akikkel Coretta otthon maradt, és nem tartott a férjével annak országjáró útjaira.
King nagyon tehetséges szónok volt, rengeteg beszédet tartott, folyamatosan járta az országot, alig volt otthon. Amikor Robert Kennedy igazságügy-miniszter utasítására lehallgatták és megfigyelték, attól tartva, hogy az általa vezetett mozgalom a kommunisták rejteke, az derült ki, hogy a kommunistákhoz semmi köze, viszont folyamatosan csalja a feleségét és hajkurássza a nőket. Legközelebbi barátai próbálták is óvatosságra inteni de ő azt mondta, így tudja levezetni a feszültséget. Meggyilkolása estéjét sem egyedül töltötte, de a barátai próbálták megóvni jó hírét és eltávolították a hölgyet a helyszínről.
Másik gyengéje a cigaretta volt, ezt is próbálta gondosan titkolni családja előtt és nyilvános helyen soha nem gyújtott rá. A lövés pillanatában azonban éppen cigarettázott. Vendéglátója, akivel vacsorázni indultak a merénylet előtt, észrevette és kivette a kezéből a cigarettát, nehogy valaki meglássa. A boncolásnál az derült ki, hogy a 39 éves King szíve olyan rossz állapotban volt, mintha 60 éves lett volna.
A King családban ezzel nem értek véget a tragédiák, egy évvel később egyik testvére balesetben meghalt, belefulladt a medencéjükbe, édesanyjuk pedig hét évvel később vesztette életét úgy, hogy a templomban játszott az orgonán istentisztelet közben és egy merénylő lelőtte.
A Lorraine Motelt 1988-ban végleg bezárták és múzeummá alakították át.
2011-ben Washington központi helyén emlékművet emeltek Martin Luther Kingnek, amelyre hibásan vésték fel az egyik idézetet így azonnal javítani is kellett.
