Először is kezdjük azzal, mi az a „bolgár vonat”, mert lehet, hogy az olvasóink között vannak olyanok, akiket kényszerítettek a „bolgár vonat”-ban való részvételre, vagy éppen az április 2-ai elnökválasztáson kell majd részt venniük a „vonatozásban”. A Szerbiában „bolgár vonat”-ként ismert módszer (magyar megfelelője a láncszavazás) nem más, mint egy jól működő szavazatvásárlási rendszer, ami arra szolgál, hogy elcsalják a választásokat. A lényege, hogy a polgár mielőtt bemenne a szavazóhelyiségbe, megkapja a kitöltött szavazócédulát, amit aztán bedob az urnába, az üres szavazólapot pedig kihozza és odaadja a megbízójának, amiért cserébe megkapja a (pénz)jutalmát. A „bolgár vonat” elnevezést a szarajevói tájékoztatási eszközök használták először a 2010-es bosznia-hercegovinai választások során, mivel egy évvel korábban Bulgáriában az elemzők szerint ezzel a módszerrel mintegy 200 000 szavazattal üzérkedtek a polgárok.

A bolgár vonat nevet viselő módszerhez először is az kell, hogy egy szavazócédula a szavazóhelyiségen kívülre kerüljön. Hogy ez megtörténjen, ahhoz:

  • valakinek el kell lopnia a nyomdából az üres szavazólapot, vagy a szavazóhelyiségbe történő szállítás során kell eltulajdonítania
  • valaki meghamisítja
  • valaki nem dobja be a szavazólapját, hanem kihozza a helyiségből

Az Insajder.net szerint nagyon kicsi az esélye az első vagy a második lehetőségnek. Ha valakit arra kényszerítenek, azzal fenyegetnek, hogy elveszíti a munkahelyét, ha nem vesz részt a „bolgár vonat”-ban, egy dolgot tehet. Amikor bevitte a szavazóhelyiségbe a már kitöltött szavazólapot, ott fogja a tollat és az összes jelöltet bekarikázza. A szavazata így érvénytelen lesz, ő pedig az üres szavazólapot kiviszi a megbízójának, aki abban a hitben él, hogy eggyel nőtt az általa támogatott jelöltre leadott szavazatok száma, miközben csak az érvénytelen szavazatok száma növekedett.