A felvonószerkezet önmagában nagyon régi találmány, Arkhimédész már i.e. 236-ban épített utasliftet, de terhek emelésére még korábban is találtak fel szerkezeteket.

Sokáig csak a leggazdagabb palotákban léteztek személyi liftek, de a balesetektől, főleg a lezuhanástól való félelem miatt a köznapi életben nem is voltak túl népszerűek a felvonók.

Elisha Graves Otis találta fel a biztonságos liftet: azelőtt, ha a kötél elszakadt, a szerkezet lezuhant. Otis vezető gépész volt egy yonkersi üzemben, ahol azt a megbízást kapta, hogy építsen teherfelvonót a termékek mozgatásához. Ő találta ki azt, hogy a liftre valamilyen féket kell szerelni. Vasúti kocsikból kölcsönzött rugót, amit felszerelt a fülke, vagyis a platform fölé és a torony két oldalába fogazott vezetősínt illesztett. A reteszelők akkor kapcsoltak be, ha a kötél elszakadt, és szinte azonnal megállították a liftet. Otis az 1854-es New York-i világkiállításon mutatta be újdonságát, meglehetősen látványos módon. Ő maga is felszállt a nyitott liftre, amit megpakoltak nehéz terhekkel: felemelkedett vele, és aztán fejszével elvágták a kötelet. A platform nem zuhant le, Otis pedig nagy sikert aratott.

1857. március 23-án állították üzembe a világ első biztonságos utasliftjét New Yorkban, a Broadway és a Broome Street sarkán, az E.V. Haughwout épületben. 0,7 km/óra sebességgel szállította a vásárlókat. A Haughwout & Company kereskedőcég épülete nem volt különösebben magas: csak 24 méter és öt szint, de az építtető Haughwout úgy gondolta, az emberek kíváncsiságból majd betérnek hozzá, hogy az új szerkezetet megnézzék – és ha már ott vannak, vásárolni is fognak.

Otisnak ekkor már saját cége volt és hamarosan milliomos lett. Ha ma bárhol a világon belépünk egy liftbe, nagy az esély rá, hogy Otis nevét fogjuk látni a nyomógombok mellett.

A biztonságos liftnek óriási szerepe volt abban, hogy egyre magasabb épületek épülhettek.

A világ legmagasabb kültéri liftje nevet is kapott, a Bailong felvonó Kínában működik, mégpedig egy nemzeti parkban. A Zhangjiajie Nemzeti Park „magasra nőtt”, különálló szikláiról és kőoszlopairól nevezetes, az egyik ilyen magas szikla oldalába épített szerkezet 330 méter magasra viszi fel a látogatókat üvegkalitkában, hogy nézelődni is lehessen. A nézelődésre azonban nem sok idő van, mert kevesebb, mint két perc alatt már meg is érkezik a lift hegytetőre.

A világ legérdekesebb felvonói között biztosan szerepel a Gateway Arch liftje, az amerikai St. Louisban. Ez az emlékmű ugyanis egy nagy ív, így a lift is ferdén halad benne. Ugyancsak ferdesége miatt izgalmas a Las Vegas-i Luxor hotel és kaszinó liftje. Annak az épületnek ugyanis nincs sehol merőleges fala, a liftet is a piramis oldalaihoz kellett „ragasztani” 39 fokos szögben. Stockholmban a Sky View gömb alakú épületéhez is úgy építettek liftet, hogy az kívülről „felgördülve” az épületre egyben kilátó is legyen. Berlinben, az Aquadom egy vízi lift: henger alakú tartályban mozog, ahol egymillió liter tengervíz van halakkal.

A világ jelenleg leggyorsabb liftje a Sanghaj Toronyban működik: 73,5 km/óra sebességgel száguldozik a 632 méter magas épületben. A legmagasabbra közlekedő lift pedig egy jövőre átadásra kerülő épületben található: a Jeddah Torony Szaúd-Arábiában a világ legmagasabb épülete lesz kilométeres magasságával és a liftek 660 méter magasra fogják szállítani az utasokat.

A liftezés jövőjét a szakemberek a mágneses levitációban, a lebegtetésben látják, valamint abban, hogy lifteket oldalirányba is mozgásra bírják, mert azzal növekedne a hatékonyságuk.

A világ felvonói most három nap alatt annyi embert szállítanak, amennyi a föld teljes lakossága.