Rég volt, talán igaz sem volt…

Még januárban négy részben adtunk közre egy tanulmányt, amelyik a reklámadó bevezetésének körülményeit és hatásait dolgozta fel. Az elemzés szerzője akkor megállapította, hogy „bár Magyarország történeti hagyományaitól nem idegen egyes médiumok finanszírozási eszközökkel történő befolyásolása, ellehetetlenítése vagy meggyengítése, a reklámadóban testet öltő médiapolitikai szándék ezúttal nem érte el a célját, hiszen egy olyan – tartósnak tekinthető – változást eredményezett, amely nem csak a jogszabály megalkotóinak hazai népszerűségvesztését erősítette, de a nemzetközi politikai színtéren is nemtetszést váltott ki, elsősorban a szabad sajtónak a demokrácia működésével kapcsolatos […] szerepének vonatkozásában. Összességében tehát a média ilyen jellegű szabályozására tett kísérlet kontraproduktívnak tekinthető – a jogalkotók számára –, míg a társadalom számára egy új, a médiapiacon eddig viszonylag szokatlan jelenség, a közszolgálati és a kereskedelmi híradók jellegzetességeit egyensúlyban tartani igyekvő hírműsor megjelenését eredményezte.”

A márciusi ifjak egyik jelszava volt 1848-ban a sajtó szabadsága, nemzeti ünnepünkön tehát éppen ezért ezt az elemzést szeretnénk most újra olvasóink figyelmébe ajánlani, készítettünk hát egy összefoglalót a sorozatból.

A reklámadó hatásai a hírműsorokra (1. rész)

„A reklám maga is a véleményszabadság körébe tartozó közlés, és egyúttal a sajtószabadság megvalósulásának fontos – finanszírozási – eszköze”[1] azáltal, hogy lehetővé teszi a piaci alapon működő, független médiumok működéséhez szükséges anyagi háttér létrejöttét.

A reklámadó hatásai a hírműsorokra (2. rész)

1.2. Történeti háttér és kontinuitás A kelet-közép-európai régió egészét tekintve a sajtó- és véleményszabadság megteremtése, egy jól működő médiarendszer kialakítása minden kommunista országban a demokratikus ellenzék kulcskövetelései között szerepelt. A sorra bekövetkező rendszerváltásokkal ennek megfelelően meg is szűnt a pártállami monopolisztikus ellenőrzés a média felett, a sajtószabadság kikiáltása azonban nem jelentette automatikusan annak érvényesülését is.

A reklámadó hatásai a hírműsorokra (3. rész)

Hipotézisem szerint ezen tendencia, amely a közszolgálatiasodás irányába mutat a reklámadó-téma „ feldobásának” következménye, hatása azonban a téma „ lecsengése” után is érezhető, nem következett be visszarendeződés a Híradó műsorstruktúrájában. Ennek megfelelően kutatásomban három különböző időszakban vizsgáltam az RTL Klub Híradójában elhangzó hírek típusainak mennyiségi eloszlását. Ezen időszakok a következők: 21.

A reklámadó hatásai a hírműsorokra (4. rész)

A dolgozat elején bemutatott három hipotézis közöl az első kettőt, úgy hiszem, a kutatás eredményei igazolják, a harmadik azonban bővebb kifejtésre szorul. Közkedvelt megközelítés az RTL Klub „koncepcióváltásának” vizsgálatakor az, amely szerint a reklámadó hatására egyfajta minőségbeli változás ment végbe a Híradóban. A továbbiakban ennek cáfolatára teszek kísérletet.