Újabb öt évre köztársasági elnökké választotta Áder Jánost hétfőn a magyar Országgyűlés. A titkos szavazásban százhetven képviselő vett részt, mindannyian érvényesen voksoltak. Áder János, a Fidesz-KDNP jelöltje százharmincegy szavazatot kapott. A baloldali ellenzék által támogatott Majtényi László volt ombudsmanra, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökére harminckilencen szavaztak.
Mint a szavazás előtt elmondott beszédében Áder János hangsúlyozta, az elmúlt öt év megerősítette abban, hogy életünk központi kérdésévé kell tenni a teljesítményt. Az újraválasztott köztársasági elnök számot adott az eltelt öt esztendőben végzett munkájáról. Felidézte, hogy 2012-ben azt ígérte, államfőként mindig a magyar érdekek és értékek szószólója lesz. Kitért arra is, hogy eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség, hiszen „épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös”. Azt mondta: az öt éve is vallott értékek alapján kívánja az államfői munkáját folytatni.
Áder emlékeztetett, hogy akkor egy Deák Ferenctől vett idézettel kezdte a beszédét: „Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni”. Beszéde elején említette, hogy 2012-ben ő vetette fel először Tomislav Nikolić szerb elnöknek, hogy közösen kellene megemlékezniük az 1944-45-ös délvidéki vérengzések áldozatairól és a szerb politikának kezdenie kellene valamit azzal, hogy a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös döntés még mindig hatályban van. Mivel Nikolić is úgy látta, hogy eljött a megbékélés ideje, 2013-ban a szerb parlament nyilatkozatban ítélte el a vajdasági magyarok ellen 1944-45-ben elkövetett gyilkosságokat, Áder János pedig a szerb parlamentben elítélte a magyar hadsereg által elkövetett újvidéki vérengzéseket.
Áder János beszédében köszönetet mondott Majtényi Lászlónak, hogy vállalta a megmérettetést.
Áder János beszédét mondja a parlamentben (Koszticsák Szilárd felvételei / MTI)
Áder János 1959. május 9-én született Csornán, a család első gyermekeként, 1983-ban végzett, cum laude minősítéssel az ELTE jogi karán. A rendszerváltoztató politikusok egyike Magyarországon, részt vett az 1987-es lakiteleki találkozón, majd az 1989-es ellenzéki és nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon, ahol fontos szerepe volt a demokratikus választási rendszer kidolgozásában. Szülővárosában, Csornán háromszor választották újra egyéni országgyűlési képviselőnek, 1998 és 2002 között az Országgyűlés elnöke volt, 2009-től európai parlamenti képviselő. Áder Jánost 2012. május 2-án választotta meg az Országgyűlés Magyarország ötödik köztársasági elnökének. Feleségével, Herczegh Anitával harminckét éve házasok, négy gyermekük született.
Majtényi László beszédét mondja a parlamentben
Majtényi László 1950. november 30-án született Budapesten. Jogi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte meg 1975-ben, 1992-ben védte meg kandidátusi értekezését. Pályafutása során folyamatosan több egyetemen is oktatott, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora, 2012 óta egyetemi tanár. Pályáját a Mahartnál kezdte, az 1990-es években az Alkotmánybíróság munkáját segítette, majd 1995-ben választotta meg az Országgyűlés adatvédelmi biztossá, a tisztséget hat éven át töltötte be. A 2003-as megalapításától kezdve az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, 2008-tól másfél éven át az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke volt. Hétfőn elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy szerinte helyre kell állítani a köztársaságot, amelyben intézmények biztosítják alkotmányos jogainkat, és vissza kell térni az 1989-es, 1990-es alkotmányos mozgalom értékeihez, vagyis a parlamenti demokráciához. A baloldali ellenzék által támogatott köztársaságielnök-jelölt, a volt ombudsman egy olyan alkotmányt tart szükségesnek, amelyet népszavazás erősít meg, s amely kifejezi a társadalom vitában álló csoportjainak közös értékeit, és békét teremt. Kijelentette azt is, szabad és szolidáris Magyarországot szeretne, eszménye a minél kevesebb állam és a minél több szolidaritás. Majtényi László jelezte, hogy az eddigi államfők közül Göncz Árpádot és Sólyom Lászlót tekinti mintának, akik példát mutattak személyes autonómiából. Közölte: élne azzal a lehetőséggel is, hogy a köztársasági elnök törvényjavaslatokat terjeszthet a Ház elé.
Áder János köztársasági elnök eddigi tevékenységét összegző parlamenti beszédében egy szót sem szólt a magyarországi szegénységről, ehelyett fontosabbnak tartotta a magyar-szerb viszony dicséretét – írta a Magyar Távirati Irodához a köztársasági elnök felszólalása után eljuttatott közleményében a Magyar Szocialista Párt. Az MSZP kifogásolta, hogy Áder János számára ebben az országban nincsenek éhező gyermekek, nincsenek alacsony fizetések, nincs korrupció, nincs veszélyben a jogállam.
Áder Jánost a második fordulóban választotta államfővé a parlament, miután az első kör – kétharmados támogatás híján – eredménytelen volt. A második szavazáson már csak az számított, hogy ki kap több voksot. A politikus megválasztása után a páholyban fogadta a gratulációkat, köztük Orbán Viktor miniszterelnökét. Áder így a második ciklusát kezdheti meg a Sándor-palotában. Újraválasztása május 10-től hatályos.
Először 2012. május 2-án választotta őt elnökké az Országgyűlés, majd – a rendszerváltás utáni ötödik államfőként – 2012. május 10-én lépett hivatalba. Az Országgyűlés a rendszerváltás óta hetedik alkalommal választott köztársasági elnököt. Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt a tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
