Valamikor a hetvenes évek közepén föllépett Kanizsán a ljubljanai Buldožer együttes. A koncert kezdetén Marko Brecelj, az együttes frontembere fölolvasott egy fölszólítást, miszerint a tizenhat évesnél fiatalabb lányok azonnal hagyják el a termet. Ezt még egyszer megismételte, majd fenyegetően hozzátette: mert ha nem teszik, akkor… – akkor a saját felelősségükre kell végighallgatniuk a következő koncertet.

Most nekem is meg kell kérnem az olvasót, hogy csak az olvassa végig cikkemet, akinek van valami kis fogalma a fizikáról, azon belül is az elektromosságról. Szóval a bölcsészek és a jogászok kíméljenek! Valamint a minden csomón kákát keresők is nyugodtan hagyják ki ezt a szöveget. Ne pazarolják rá a drága idejüket!

Nem tisztem megvédeni a Pásztorokat. Hatalmas apparátus áll a rendelkezésükre, erre. Viszont nem tudtam megállni, hogy ne reagáljak arra a sok butaságra, amit egyes nemzetvédők összehordtak ellenük. Amint az köztudott, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Isten óvjon attól, hogy olyanok védelmére szoruljunk, akik maguk sem tudják, hogy miről beszélnek. Összekeverik a szezont a fazonnal, és aztán csodálkoznak, hogy a megvédendők meg időközben elfogytak mögülük.

A nagy nyilvánosság előtt folyó jelenlegi vitában egyesek igencsak félreértelmezik a tényeket. Ha szándékosan, akkor az becstelenség. Ha viszont nem, akkor az nagyfokú hozzánemértésről árulkodik. Szóval „Einstand”!

Különbséget kell tenni áram és áram között. Már az egyetem villamosmérnöki karán is megkülönböztetnek erős áramú és gyenge áramú tanszéket. És akkor még ott van az elektronikai szint is. De vegyük sorjában. Csak amerikai akciófilmekben fordul elő, hogy olyan erős árammal védik a szupertitkos bázisokat, ami hamuvá égeti az illetéktelen behatolókat. Ennél jóval humánusabb az általánosan elterjedt villanypásztor, ami csak egy kis kellemetlenséget okoz a különben oktalan állatnak, amelyik, miután ezt megtapasztalja, többé a közelébe sem megy a drótnak. Ennek az az előnye is megvan, hogy a nyáj akkor sem kóborol el, ha a pásztor netán elfelejti bekapcsolni a rendszert, vagy épp áramszünet van. És van az a harmadik, elektronikai megoldás, amely mikroáramot használ, és ezt egy nagyon érzékeny műszerrel mérik, ami nem is az áram erősségét vagy feszültségét rögzíti, hanem a mért szakasz ellenállását. A fémhálóból álló (drót)kerítés megbontásával, de már csak a bolygatásával is, megváltozik a mért érték. A mutató legcsekélyebb kilengése (hogy ilyen képletesen fogalmazzak, mert egyébként digitális ez is) azt mutatja, hogy valahol hozzáértek a vezetőhöz (akár egy határsértő, akár egy délvidéki földikutya). Szóval ez egy igen finom rendszer, és a kívülálló nem is veszi észre a működését. Különleges apparátus kell hozzá.

Idestova negyven éve mutatták be a Star Wars című film- és regényfolyamot, ami azóta az egyetemes kultúra része lett. Gondolom, mindenki emlékszik arra a jelenetre, amikor Joda mester magába roskadva ül a baraparton, hatalmas fülei lekonyulva, és azon kesereg, hogy zavar van az erőben. Hatalmas tragédia szelét érzi. A birodalmiak elpusztították a jedi lovagok egyik bolygóját. Ami persze később be is bizonyosodott. Na, szóval Joda mester érzékenysége itt a mérvadó.

És mi a tanulság? Akkor most van áram a kerítésben vagy nincs?

A válasz pedig az, hogy van is, meg nincs is. Nem úgy van benne áram, ahogy azt Magyarország ellenségei terjesztik, de azért van. Mérhetetlenül kevés. Csak Joda mester érzékenysége észleli.

Viszont a rosszindulatot, ami ezekből a rágalmakból árad, azt bárki észreveheti. Még ha nincs is akkora füle, mint a baraparti nagymesternek.

 

Freising, 2017. március 9.