„Nevettek egymás között, amikor vertek bennünket. Szelfiztek, amikor vertek bennünket” – idézte az Independent minapi cikke egy pakisztáni menekült szavait. A férfi, Sakik Kan a lapnak arról mesélt, hogy mit élt át, miközben társaival megpróbált illegálisan Magyarország területére lépni.

A brit lap idézett egy másik férfit is, aki arról mesélt a riporternek, hogy egyesével verték őket, egy-egy embert egyszerre öt hat katona. (Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője óvatosabban fogalmazott: azt mondta, ők is tudnak ilyen esetekről, tavaly május óta kapnak olyan beszámolókat, amelyek egyenruhások brutális erőszakosságáról szólnak. Figyelmeztetett azonban, hogy nem biztos, hogy katonákról vagy rendőrökről van szó, ezért egyenruhásokról beszélt, elvégre egy messziről jött embertől nehéz elvárni, hogy szabatosan megkülönböztesse a különböző egyenruhákat. Meg aztán, nem csak hivatásosok, vagy az állomány tagjai húzhatnak egyenruhát…)

Hungarian border guards ‘taking selfies with beaten migrants’

„When they beat us, they were laughing with each other. The policemen, when they beat us, they are taking selfies with us.” This account given by Shahid Khan, a Pakistani asylum seeker, is among countless reports of abuse by police guarding Hungary’s heavily reinforced borders.

Amikor az Independent közölte riportját, megjelent a svéd Aftonbladet Belgrádban készített anyaga is. Ebben az Orvosok Határok Nélkül munkatársai arról számolnak be, hogy a Magyarországról visszaküldött (a határon vagy annak közelében elfogott, és Szerbia területére visszaterelt) menekültek azt állítják: megverték őket a magyar egyenruhások. Az orvosok szerint ezek az emberek ökölcsapások, gumibotozás és kutyaharapások nyomait viselik a testükön. A nemzetközi szervezet dolgozói szerint már korábban is láttak bántalmazott menekülteket, de nem ennyit, most ugyanis egyetlen nap alatt húsz, ilyen sérüléseket elszenvedett ember került kórházba.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyar szóvivője, Simon Ernő egy tévéműsorban közölte: május óta rendszeresen kérték a kormányzati illetékeseket, hogy vizsgálják ki a brutális bántalmazásról szóló panaszokat. „Egy dolog biztos. Ezek az emberek százával, egymástól teljesen függetlenül ugyanolyan történeteket mesélnek, most már csaknem egy éve” – mondta Simon Ernő az ATV reggeli műsorában. A sérülésekről az Orvosok Határok Nélkül munkatársainak több gigabájtnyi dokumentációja van, az orvosok véleménye szerint pedig a sérülések igenis származhatnak bántalmazásoktól – tette hozzá.

A magyar hatóságok tagadják a vádakat. A Belügyminisztérium közleményben tudatta: 2015-ben tizennyolc, 2016-ban nyolc alkalommal indított eljárást „közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése szabálysértés” ügyében. Ez tulajdonképpen túlbuzgó önkénteseket és önkényes határellenőrzést jelent, amikor önkéntes határvadászok „hazafias érzelmeiktől” fűtve „védik” a határt.

A magyar belügyminisztérium még hétfőn közleményt adott ki, amelyben a tárca „kategorikusan visszautasítja azokat a nemzetközi és a magyar sajtóban megjelent ellenőrizetlen állításokat, amelyek szerint magyar rendőrök migránsokat bántalmaznak”. Az Országos Rendőr-főkapitányság a honlapján azt írta, hogy az Európai Unió határőrizeti szerve, a Frontex főigazgatójának tájékoztatása szerint nem készültek jelentések a rendőrség jogtalan erőhasználatáról.

A Belügyminisztérium közleményében az Aftonbladet cikkére reagált, amelyben a szerb-magyar határig eljutott menekültek, valamint az Orvosok Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet képviselői a migránsokat a magyar hatóságok részéről érő fizikai erőszakról számoltak be.

A közlemény leszögezi: amennyiben egy illegális migráns a meghallgatásán a legcsekélyebb utalást tesz a bántalmazásra, a rendőrség a meghallgatási jegyzőkönyvet átteszi az ügyészségre. A minisztérium adatai szerint 2015. szeptember 16-a óta az ügyészségre továbbított nyolc esetből már hatról bebizonyosodott, hogy „minden alapot nélkülöző mendemonda”.

A tárca kiemelte: az Európai Unió határőrizeti szerve, a Frontex műveleteiben harminchat albán, bolgár, észt, finn, holland, litván, német, osztrák, román és szerb vendégtiszt teljesít szolgálatot Magyarországon, de egyszer sem tapasztalták a migránsok emberi jogainak megsértését, vagy a bántalmazásukat.

Bár az ideiglenes biztonsági határzárnál a magyar rendőrség valóban alkalmaz szolgálati kutyákat, a cikkben nyilatkozó migráns állításával ellentétben egy-egy határszakaszon egy időben nincs három szolgálati kutya. Továbbá a kutyák szájkosárral látnak el szolgálatot, és azon keresztül nem tudnak harapni – közölte a Belügyminisztérium, amely arra is rámutatott, hogy a svéd napilap cikkében leírták: nem tudják ellenőrizni a személyes beszámolók valóságtartalmát, ennek ellenére a média tényként kezeli a migránsok bántalmazását.

A tárca közleményírója mindezek után egy cseppet talán elvetette a sulykot, amikor közölte, hogy az Orvosok Határok Nélkül „támogatói háttere közismerten Soros Györgyhöz kötődik”. Ez csak azért komolytalan, mert éppen ez a nemzetközi szervezet semmilyen módon sem kötődik a nevezett üzletemberhez, ellenben a világ minden, konfliktusoktól kínzott táján feltűnik, és segít, ahol és ahogy tud. (Az Orvosok Határon Nélkül egyébként 1971 óta létezik, és elsősorban magánadományok révén tartja fenn magát.)

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a rendőrség honlapján közölte, hogy a Frontex februári ülésén a tagállamok megismerhették a szervezet főigazgatójának január 24-én keltezett levelét, amelyben beszámolt arról, hogy a műveletekben nem készültek jelentések a rendőrség jogtalan erőhasználatáról, és nem erősítették meg a migránsok emberi jogainak megsértésére vonatkozó állításokat sem. Fabrice Leggeri főigazgató emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság tavaly októberben látogatást tett a magyar-szerb határszakaszon, és „nem találta bizonyítottnak az állítólagos rendőri túlkapásokat”.

A budapesti belügyi közleményt követően az Orvosok Határok Nélkül tagjai a Twitteren tettek közzé fotókat, amelyekkel állításaikat bizonyítják. A szervezet tweetje a következő szöveget tartalmazza: „Az új magyar törvény alapján őrizetben tarthatják és visszatoloncolhatják a menedékkérőket Szerbiába. Láttunk már ilyen visszatoloncolásokat, így néznek ki”. Egy másik posztban a szervezet arra figyelmeztet: a jogi határzárra vonatkozó magyar döntés nem fogja feltartóztatni a migránsokat, csak arra ösztönzi őket, hogy még az eddigieknél is jobban kerüljék a találkozást a hatóságokkal.

A kedden a magyar Országgyűlésben elfogadott törvénymódosítás, a jogi határzár szigorítása azt jelenti, hogy mindenkinek, aki menekültstátusért folyamodik Magyarországon, az országhatár mentén felállított, zárt konténervárosban kell kivárnia ügye elbírálását. Ezt a szigorítást kemény szavakkal bírálta az ENSZ és az Európa Tanács illetékes biztosa, az Európai Bizottság cseh igazságügyi biztosa pedig a Magyarországnak folyósított uniós pénzek felfüggesztését helyzete kilátásba.

A magyar kormány érdemben cselekszik, megvédi a határait, és ezzel védi Európa biztonságát is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosának bírálatára reagálva. A főbiztos az Emberi Jogi Tanácsnak tett éves beszámolójában úgy értékelte, hogy „messze elmarad a nemzetközi normáktól” a jogi határzár szigorítását szabályozó törvény.

Szijjártó Péter szerint az ENSZ emberi jogi főbiztosa „aljas és megalapozatlan vádakat fogalmaz meg”. A tárcavezető szerint „amíg a főbiztos álmából felkeltve is csak a vészkorszakot tudja emlegetni, addig a magyar kormány érdemben cselekszik”, megvédi a határait, és ezzel védi Európa biztonságát is. Még senki sem tudta megmondani, hogy „az illegális bevándorlók mi elől menekülnek Törökországban, Görögországban, Macedóniában vagy Szerbiában, ki vagy mi fenyegeti az életüket, miért kellene őket illegális úton beengedni Magyarország területére” – fogalmazott Szijjártó. Hozzátette: az illegális határátlépés törvénytelen, ahogyan a dublini szabályok megszegése is, és éppen ezért felvetődik a kérdés, hogy miért buzdít az emberi jogi főbiztos a törvények megszegésére.

Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa is mély aggodalmát fejezte ki a jogi határzárat szigorító magyar törvénymódosítás miatt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint hasonló ügyekben az őrizetbe vételnek a legutolsó lehetőségnek kell lennie, azonban minden esetben egyéni elbírálásra van szükség – emlékeztetett közleményében Muiznieks. „A menedékkérők mindegyikének automatikus őrizetbe vételével Magyarország megsértené az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt kötelezettségeket” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az intézkedés „valószínűleg tovább fogja súlyosbítani a menedékkérők már jelenleg is rendkívül problémás helyzetét Magyarországon”. A lett emberi jogi biztos szerint Magyarországnak a fogva tartás „hatékony, elérhető alternatíváiba kellene inkább befektetnie”, és különösen tartózkodnia kellene a gyerekek őrizetbe vételétől.

A törvénymódosítással kapcsolatban Tineke Strik, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jelentéstevője is aggodalmának adott hangot. A holland tisztségviselő közleményében azt írta, hogy „a menedékkérők automatikus őrizetbe vétele nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményével”, ezért felszólította Áder János köztársasági elnököt, hogy küldje vissza a jogszabályt az Országgyűlésnek. „A menedékkérők nem bűnözők, tisztességes eljárást és emberséges bánásmódot érdemelnek” – fogalmazott Strik, akinek szavait a Magyar Távirati Iroda idézte jelentésében.