1991. február 25-én, ha csak fél szemmel is, de Budapestre figyelt a világ. Másik szeme talán a Sivatagi Vihar hadművelet összehangolt szövetségesi támadásán volt Irakban.

Budapesten, az akkori DunaIntercontinental Hotelben (mai Marriott) a Varsói Szerződés országainak külügyminiszterei és honvédelmi miniszterei aláírták a szövetség katonai szervezetének megszűnését kimondó határozatot. A magyar delegációt Jeszenszky Géza külügyminiszter és Für Lajos honvédelmi miniszter vezette.

A Varsói Szerződés felszámolásában a “legnyugatibb” szocialista országok, Magyarország és Csehszlovákia, jártak élen: elérték a Vörös Hadsereg csapatainak kivonását a két ország területéről, 1990 nyarán pedig Antall József miniszterelnök már az egész katonai tömb feloszlatását sürgette.

A Varsói Szerződés 1955-ben jött létre, szovjet kezdeményezésre. Nyilvánvaló célja a NATO ellensúlyának kialakítása volt. Maga a szerződés katonai és politikai szervezetet is létrehozott. A szerződő államok területén szovjet csapatok állomásoztak, rendszeresek voltak a közös hadgyakorlatok, a Szovjetunió dominanciája egyértelmű volt.

Az 1955-ben, Varsóban aláírt szerződés nem is volt örök érvényű, csak húsz évre írta alá a Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést aztán újabb tíz, majd újabb húsz évvel meghosszabbították.

Fennállása alatt a szövetség két fegyveres beavatkozással élt, mindkét alkalommal saját tagállamát támadta meg: 1956-ban Magyarországot, majd 1968-ban Csehszlovákiát.

Mihail Gorbacsov szerepe a Szovjetunió megreformálásban megkerülhetetlen. A katonai leszerelés a kelet-európai blokkban lehetetlen lett volna nélküle, de a három kelet-európai ország “bátorsága” sem hagyható figyelmen kívül, tulajdonképpen megzsarolták a szovjeteket. Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország közös nyilatkozatban szögezte le, hogy a Szovjetunió vagy beleegyezik a szerződés lezárásába, vagy Prága, Varsó és Budapest külön megszünteti a Varsói Szerződés katonai szárnyában való részvételt.

Február 25-én a világ összes jelentősebb médiuma tudósított az eseményről. Hegedűs András, aki 1955-ben miniszterelnök volt és magyar részről aláírta a Varsói Szerződést úgy nyilatkozott a The Times brit napilapnak: örül, hogy megélte a Szerződés feloszlását.