Végel László, a Kossuth-díjas vajdasági író hétfőn este Budapesten, a Művészetek Palotájában lépett fel a Keresztury Tibor szerkesztette Literárium-estek keretében. Ezeken az esteken az irodalom, elhagyván a könyvespolcok papírszagú lapjait, eleven, mozgalmas eseménnyé válik, ahol a szerzők és műveik új oldalukról mutatkoznak meg, köszönhetően az egyedi, olykor talán szokatlannak is mondható megközelítésnek.

Végel irodalmi estjén ezt a fajta újszerű megközelítést Szorcsik Kriszta, Czitrom Ádám és Vicei Zsolt színművészek igyekeztek felvillantani, hiszen a szerzőről már egyébként is meglehetősen sokat tud a budapesti közönség, annak ellenére is, hogy nem túlságosan gyakoriak a külhoni magyar íróknak megmutatkozási lehetőséget biztosító rendezvények a magyar fővárosban.

„Végel László a vajdasági Új Symposion első generációjának tagjaként az 1967-ben megjelent Egy makró emlékiratai című regényével robbant be a magyar irodalomba, amelynek élvonalában azóta számos regénnyel, elbeszéléssel, esszével, drámával és naplójegyzetekkel van folyamatosan jelen. Az első három regényét egy kötetben közreadó Újvidéki trilógiát (1993) követően 2000-ben emlékezetes esszéregényt jelentetett meg a testközelből megélt délvidéki NATO-bombázásokról (Exterritórium). A szülőföldjéhez ezer szállal kötődő író ugyanis azok közé tartozik, akik nem menekültek el, nem települtek át a jugoszláviai háború borzalmainak közepette sem. Ez a hűség és a lokalitásokat tágabb kontextusba helyező européer nézőpont adja elsőrangú írásművészetének aranyfedezetét. Legutóbbi művei, a Bűnhődés című berlini naplóregény (2012), az Újvidékről szóló városregény (Neoplanta, 2013) és a Balkáni szépség (2015) érzékletesen tükrözik a helyi sajátosságokból, tapasztalatokból merítő író széles horizontját” – írta róla a Müpa beharangozója, hozzátéve, hogy Végel mindemellett heti gyakorisággal van jelen a vajdasági magyar közéletben: 1991 és 2014 között írt naplójegyzeteit közreadó tavalyi kötete az erős közéleti indíttatású szövegeket mindenkor irodalmi vonatkozásokkal keresztezi.

A 2016/17-es évad Literárium-sorozatában a határon túli magyar irodalmat több meghatározó alkotó is képviseli. Az erdélyi irodalom egyik legjelentősebb költőjének tartott Markó Béla, a kortárs magyar költészet egyik legkifinomultabb hangú lírikusa zárta tavaly a naptári évet, illetve a magyar lírai nyelvet megújító vajdasági Tolnai Ottó nyitotta az új esztendőt január 23-án, így aztán mindkét Kossuth-díjas szerzőnket láthatta a Müpa közönsége a sajátos sorozatban.