„Egy kiválóan sikerült olimpiai rendezésnél nem létezik jobb országimázs-építés” – mondják azok, akik az optimistákat is megszégyenítő módon bíznak abban, hogy Budapest 2024-ben az ötkarikás játékok házigazdája lehet.
„Rendezzünk olimpiát? Előbb egy sima hétköznapot kéne” – hangoztatják azok Bödőcs Tibor humorista kijelentését, akik szerint jelen pillanatban – elsősorban az egészségügy és az oktatás helyzete miatt – Magyarország nem az az ország, Budapest pedig nem az a város, ahol olimpiát kell rendezni.
Öt pályázó – Budapest, Hamburg, Los Angeles, Párizs, Róma – helyett a hajrára csak hárman maradtak a 2024-es ötkarikás játékok megrendezésére: Hamburg lakossága nem támogatta a város pályázatát, Rómában pedig a városvezetés jelezte, kihátrál a „közös” ügy mögül, s ezután az Olasz Olimpiai Bizottság nem tehetett mást, mint jelezte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB), Róma is kiszállt a versenyből.
Idén januárra biztossá vált, hogy a Budapest, Párizs, Los Angeles trióból kerül ki a győztes. A francia főváros és az amerikai metropolisz is kétszer-kétszer rendezett már olimpiát: előbbi 1900-ban és 1924-ben, utóbbi 1932-ben és 1984-ben. Budapest egyelőre csak egy sikertelen pályázattal és három, még furcsábbra sikeredett kudarcot tudhat a háta mögött.
Kudarcok sorozata
Az 1960-as olimpiai rendezést Magyarország megpályázta, azonban a szavazás során mindössze egy szavazatot kapott. Arra az egyre azonban már az első pillanattól kezdve lehetett számítani, mivel Mező Ferenc, a NOB tagja volt.
Budapest, mint szervező az 1896-os olimpiával kapcsolatban is szóba került, ugyanis Pierre de Coubertin báró biztató levelet írt a nagybecskereki születésű Kemény Ferenc sportszervezőnek, hogy próbálja megszerezni a kormány támogatását. A görögöknek – a történelem ismétli önmagát – éppen anyagi gondjaik voltak, s ezért talán Magyarország lehetett volna a beugró, azonban sem Eötvös Loránd vallás- és közoktatási miniszter, sem utódja, Wlassics Gyula nem állt a kezdeményezés mögé, így Athén maradt a házigazda.
Az 1912-es stockholmi olimpia idején a svéd városban ülésezett a NOB, s a jelenlevők egy szóbeli ígéretet tettek arra, hogy 1920-ban Budapest rendezheti majd az ötkarikás játékokat. Az I. világháború azonban mindent megváltoztatott, s végül a vesztesek oldalán befejezett világégés után a magyar sportolók meghívót sem kaptak az antwerpeni olimpiára.
A 2000-es évek elején Orbán Viktor és kormánya 700 ezer, az olimpiai rendezést támogató aláírást gyűjtött és adott át Jacques Rogge-nak, a NOB elnökének. Ez azonban az olimpia megrendezésének szempontjából édeskevés, s mivel Magyarországon kormányváltás következett, s az MSZP nem támogatta a budapesti olimpiát, így a magyar főváros nem pályázott.
Egy Momentum műve volt
Mint minden, a közvéleményt élénken foglalkoztató kérdés során, amikor eldőlt, hogy Budapest megpályázza a 2024-es olimpia rendezési jogát, nagyon sok pro és kontra elhangzott az elmúlt időszakban. Sokáig úgy tűnt, a végső szót a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szeptember 13-án, limai ülésén mondja majd ki, azonban a Momentum Mozgalom január 19-én aláírásgyűjtésbe kezdett a budapesti olimpiával kapcsolatban. A népszavazáson azt a kérdést tennék fel, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”. Harminc nap alatt a Momentum – az Együtt, az LMP és a Párbeszéd és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt segítségével – 266 151 aláírást gyűjtött össze, amelyekből egyelőre nem tudni, mennyi az érvénytelen, de egybehangzó vélemények szerint biztosan meglesz a szükséges 138 ezer érvényes aláírás.
A NOlimpia gyűjtőíveit Sólyom László, volt köztársasági elnök és Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere is aláírta, így Bencsik András, a Demokrata folyóirat főszerkesztője szerint ők is hazaárulók, ugyanis a Békemenet főszervezője az Echo Tv-ben azt mondta: „Hazaárulást követ e, aki aláírásával támogatja az olimpiarendezéssel kapcsolatos népszavazási kezdeményezést”.
Jó üzlet a pályázás?
Habár a február 17-ei aláírás átadás után 45 napon belül kell kihirdetni a pontos számot, vagyis megállapítani, mennyi az érvénytelen szavazat, a magyarországi tájékoztatási eszközök írásaiból gyönyörűen végig lehet követni, hogyan változott meg egyik napról a kormány álláspontja az olimpiával kapcsolatban. Míg korábban Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Magyar Olimpiai Bizottság 120. évfordulóján azt mondta a budapesti olimpiáról: „Nyugodt szívvel nevezhetjük össznemzeti ügynek. A magyar kormány ezért mindenben támogatja a Magyar Olimpiai Bizottságot, amely a nemzeti ügy élére állt”, addig pár nappal ezelőtt Kósa Lajos azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy: „Az olimpia Budapest ügye, az olimpiát városok rendezik, nem a kormány, nem a parlament”.
Ezek után nem kérdés, hogy amennyiben kiderül, megvan a szükséges 138 ezer érvényes aláírás, a kormány felszólítja majd a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy vonja vissza Budapest pályázatát. Ez így még mindig kisebb pofon lesz az államvezetésnek, mint az, hogy a népszavazáson szavazzák le az olimpiai pályázatot. Ne legyenek kétségeink, Orbán Viktor egy pofonnal bőven beéri, s nem tehet majd mást, csak azt, hogy a pályázat visszavonása után bejelenti: „Itt a bizonyítéka annak, hogy odafigyelünk az emberekre. Demokrácia van, ha nem akarnak olimpiát, hát nem akarnak”.
Érdemes még két adatot egymás mellé tenni. Amíg a 2000-es évek elején az Orbán-kormány mintegy 650 millió forintot (2002-es árfolyammal számolva 2,6 millió euró) fizetett a megvalósíthatósági tanulmányért, addig a jelenlegi államvezetés, becslések szerint 20 milliárd forintot (65 millió eurót) költött el az olimpiai pályázatra. A második összeg 25-szöröse az elsőnek, s ezt tudván nyugodtan ki lehet jelenteni: az olimpiarendezés bizonyára kiváló üzlet, de ha nem sikerül, az olimpiai pályázat előkészítése sem lebecsülendő, különösen úgy, hogy ezt a történetet többször is el lehet adni…
Figyelembe véve a Fidesz utóbbi napokban folytatott kommunikációját és azt, hogy Orbán Viktor rettentően fél a népszavazásos vereségtől, jelen pillanatban arra, hogy Budapest 2024-ben olimpiát rendez, az esély minimális. A NOB egyik európai tagja a Népszavának azt nyilatkozta: „Nem akarjuk olyan országnak vagy városnak adni a játékok rendezési jogát, ahol a lakosság nagy része ezt ellenezné”. E tények tudatában egyre biztosabb, hogy Limában csak két város, Los Angeles és Párizs mutatja be a pályázati anyagát.
