Ne hagyjuk, hogy a gyereknek kudarcélménye legyen (videókkal) Finommotorika, avagy játékos készségfejlesztés

Az óvodáskorú vagy iskolába induló gyerekek csaknem felének vannak az ujjak, a száj, a szem finom mozgásainak összehangolásával kapcsolatos problémái. A készségek könnyűszerrel fejleszthetők otthon is, játékos körülmények között.

 

Magyarországon nagyjából a kisgyermekek felét érintik a különféle finom mozdulatsorok összehangolásával – szakkifejezéssel: a finommotorikával – kapcsolatos problémák. Az esetek nagy részében azonban ez ki sem derül, s talán fel sem figyelnek rá a szülők vagy pedagógusok, ezért a gyermek nem is jut el a megfelelő mozgásterápiára.

Megnehezíti a problémák megoldását, hogy a szülők többsége nem is igazán tudja, hogy mire kellene odafigyelnie, s tulajdonképpen azt sem, hogy mi az a finommotorika. A fogalom az apróbb testrészeink – mint a száj, az ujjak, a szemek – finom, koordinált mozgását jelenti. Ezek közül a legfeltűnőbb talán az ujjak ügyetlensége lehet.

Az átlagszülő csak annyit tud a finommotorikáról, hogy akinek nem jók ezek a képességei, az később csúnyán fog írni – mondta a Szabad Magyar Szónak Sárosdi Virág gyógypedagógus, aki már évek óta foglalkozik ezzel a szakterülettel, részben személyes érintettsége miatt, ugyanis az ő gyermeke is hasonló problémákkal küszködött. Mint mondja, a finommotorika ennek már csak a vége, de sokkal korábban kezdődik, hiszen már a féléves gyermeknél is megfigyelhető, hogyan nyúl a tárgyak után, s a fejlesztés már ebben a korban is elkezdhető.

A szülő tulajdonképpen csak annyit vesz észre, hogy a négy-öt éves gyermeke nem szeret rajzolni, vágni, gyurmázni, apróbb dolgokat összeszerelni, vagy görcsösen, mindig csörömpölve használja az eszközöket. Ezek a megfelelő mozgáskoordináció hiányának legfeltűnőbb tünetei. A szakterület jóval szélesebb annál, mit amennyit nagy általánosságban tudunk róla, hiszen magába foglalja a szájmozgás, vagyis a beszéd és az evés esetleges zavarait is. Szembetűnő lehet az is, ha a gyermek a szalvétákat nem tudja egyesével kivenni a tartóból, esetleg a pénzérmét nehezen emeli fel a földről, vagy a cipő befűzése nagyon nehezen megy neki.

A finom mozdulatsorok megfelelő koordinálásának nagyon fontos előfeltétele, hogy a gyermek úgynevezett nagy mozgásai – mint a futás, ugrás, mászás – megfelelőek és kidolgozottak legyenek, és az egyensúlyészlelése is egészségesen működjön. Ha ugyanis ez már megoldott, akkor a finommotorika fejlesztése is könnyűszerrel megoldható.

Jellemző, hogy amikor a szülők észreveszik, hogy a gyermeknek a finom mozdulatsorokkal gondjai vannak, nem tud rendesen fogat mosni vagy kanalat fogni, akkor elkezdik erőltetni ezeket a dolgokat – mondta Sárosdi Virág, aki figyelmeztetett arra is, hogy ezt nem szabad csinálni, nem fog menni. Hangsúlyozta, hogy ettől csak kudarcélménye lesz a gyereknek, márpedig ezt mindenképp el kell kerülni.

Az ő gyermekének is gondjai voltak a finommozgásokkal, nem tudott rendesen írni, s azt mondták rá az iskolában, hogy diszgráfiás. Amikor azonban az anya felismerte a problémát, egy évre kivette gyermekét az oktatási intézményből, és ez idő alatt otthon foglalkozott a képességfejlesztéssel. Azzal, hogy gyakorlatilag egy teljes évet eltöltött úgy, hogy nem kellett írnia, nem erőltette rá ezt senki sem, megszabadult azoktól a görcsöktől, amelyek a teljesítménykényszerből adódtak, és közben csupa olyan gyakorlatokat végeztek, amelyek fejlesztették a ceruzafogást, a kézizmokat – mesélte Sárosdi Virág, aki ma már online tanfolyamot a vezet, és könyvet is írt a témáról a Finommotorika fejlesztése ceruza nélkül címmel. A könyvből minden szülő megtudhatja, hogyan játszhat úgy a gyermekével, hogy a közös tevékenység örömforrás legyen mindkettejük számára, és közben a gyermek finommotorikai képességei is fejlődjenek – mondta lapunknak a szakember.

Az alábbi rövid videóban Sárosdi Virág azt szemlélteti, hogyan mutat be minden egyes mozdulatot a Finommotorika fejelsztése ceruza nélkül című program tanulószobájában:

 Otthon kiválóan fejleszthetők ezek a képességek, akár csak napi tíz percnyi munkával is, ami tulajdonképpen igazából nem is munka, hanem a gyermek és a szülő számára is játék – hívta fel a figyelmet Sárosdi Virág. Az esetek nagy többségében eredményesen lehet javítani a finommotorikai készségeket, ezért sem szabad a szülőnek annyiban hagynia, ha azt látja, hogy a gyereknek kétszer annyi energiájába telik leírni egy sort, mint például az osztálytársainak. Fontos az is, hogy minden nap kerüljenek elő azok a feladatok, amelyek fejlesztik a finommotorikai képességeket. Nem kell túl bonyolult dolgokra gondolni, akár a legegyszerűbb hétköznapi konyhai tevékenységek is kiválóan megfelelnek ennek a célnak: például, ha pogácsát sütünk, akkor a gyermek gyúrja a tésztát, vagy a süteményhez karikákra szeli a banánt. Ezernyi ilyen apróság van a családok hétköznapi életében – mondta a szakember.

A finom mozdulatsorok összehangolásával kapcsolatos problémák szoros összefüggésben állnak a nagy mozgások hiányával, hiszen ha valaki nem futkározik, úszik, kúszik, mászik, akkor a finommotorikai képességei sem fejlődhetnek megfelelően – mondta a Szabad Magyar Szónak Sárosdi Virág gyógypedagógus.

Ebben a kis videóban pedig összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat a kötetéről: