… és itt az „egérbiztos” szó szerint értendő: a fejlesztés során ugyanis szándékosan tesztelték a vezetékek szigetelésfajtáit, és amelyik nem ízlett az egereknek, azt alkalmazták.
Az ENIAC rövidítés az Electronic Numerical Integrator and Computer (a „numerikus” szó akkoriban a mai „digitális” szó jelentésének felelt meg) elnevezést takarja. Tervezői John Mauchly fizikus és J. Prespert Eckert villamosmérnök voltak, akik a Pennsylvaniai Egyetem egyik philadelphiai pincéjében alkották meg a modern számítógép első működő példányát.
Az óránként 150 kilowattot fogyasztó, félmillió akkori dollárból (mai értéke kb. hétmillió) megalkotott „óriásagy” (ahogyan a sajtónak bemutatták) bekapcsolásakor állítólag pislogni kezdtek a város fényei. Az óriásagy 167 négyzetméteren terpeszkedett, több, mint 17 000 elektroncsövet, 7200 kristálydiódát, 70 000 ellenállást és 10 000 kondenzátort tartalmazott.
Az amerikai hadseregnek nagyon sok, „buta” számológépekkel dolgozó alkalmazottja volt a tüzérségi ballisztikus számítások elvégzésére: őket hívták „komputereknek” („számítóknak”). Az ENIAC ennek az óriási, emberi erővel csak lassan végezhető munkának a felgyorsítására készült, és akár háromdimenziós, másodfokú differenciálegyenletekkel is meg tudott birkózni. Így lett a gép neve komputer, az élő emberek munkahelyi beosztása nyomán.
Az első izgalmas feladata Teller Edéhez kötődik, aki a hidrogénbomba megalkotásához végzett vele számításokat. Az ENIAC kimutatta, hogy Teller eredeti ötlete nem működhet a valóságban, ami a magyar származású fizikust később már megvalósítható elképzelés kidolgozására ösztönözte.
A szájhagyomány a digitális számítógép koncepcióját Neumann Jánosnak tulajdonítja, holott a zseniális magyar származású matematikus az ENIAC építése közben látogatta meg a tervezőket, hosszasan elbeszélgetett velük, és amit látott, abból írt és – vitatható szerzőséggel, az eredeti tervezőket meg sem említve – közölt egy elméleti tanulmányt, aminek alapján – nem teljesen érdemtelenül, de meglehetősen önző módon – elnyerte a „számítógép atyja” címet. Ez volt az oka annak, hogy az ENIAC igazi megalkotói soha nem tudták találmányukat szabadalmaztatni.
Bár az ENIAC-ot 1946. február 14-én helyezték üzembe, a hivatalos felavatásra másnap került sor, ezért lett február 15-ike a modern számítógép születésnapja. Az amerikai kormány aznapi – valójában túlzottan is szerény – közleménye egyértelműen sejttette, hogy történelmi jelentőségű találmány született:
„A hadügyminisztérium ma egy olyan új gép megalkotását jelentette be, amely a várakozások szerint forradalmasítja majd a mérnöki matematikát és sok ipari tervezési módszert.”
