A budapesti Nézőpont Intézet legújabb kutatása szerint Magyarország meglehetősen népszerűtlenné vált az elmúlt évben. A német sajtó bírálta leginkább és a szerb sajtó vélekedett legjobban 2016-ban a magyar állapotokról. Tizennyolc ország 115 nyomtatott és online sajtóterméke közül a Tanjug internetes változata a nyolcadik legtöbb címszót közölte Magyarországról.

Magyarország tavaly biztosan nem nyert népszerűségi versenyt a külföldi sajtóban, derül ki a Nézőpont jelentéséből: „A kedvező hangvételű cikkek aránya csupán 3 százalék (439 darab), a kedvezőtlen cikkeké 29 százalék (3 825 darab), míg a semleges polaritású beszámolóké 68 százalék (8 997 darab) volt.” A negatív hangvételű írások aránya papíron még magasabb volt, mint az internetes portálokon.

Orbán Viktor valószínűleg nem teszi a vitrinbe a vele kapcsolatos újságcikkeket. A világsajtó sokkal inkább bírálta, mint szerette. A német sajtó kimondottan ellene fordult – az elemzés már címében is kiemeli ezt a tényt: „Példa nélküli Magyarország-kritika a német sajtóban”. De a szomszédos országok vagy akár a franciák, a britek, lengyelek, izraeliek, amerikaiak is inkább bírálták, mint elismerték Orbán politikáját.

A német sajtó ellenszenve nyilván nem meglepő, hiszen a magyar miniszterelnök és szolgalelkű sajtója tavaly is végtelen özönben bírálta Angela Merkel német kancellárt. Mint ismeretes, Orbán régi barátja, a Fidesz-alapító Bayer Zsolt rendszeresen és válogatott szavakkal (pl.: „önveszélyes idióták nyálafolyó vigyora”) ostorozza a német kormányfőt.

A Nézőpont Intézet azon az alapon vizsgálódott, hogy milyen témák keltették fel leginkább a külföldi sajtó figyelmét. A külkapcsolatok, demokrácia, jogállamiság, bevándorlás, bank- és energiaszektor, gazdasági helyzet és a kvótanépszavazás nyilván a legfontosabb kategóriák voltak, de az oktatásügy, szélsőjobboldali tendenciák és a Magyar Nemzeti Bank működése is szerepelt a vizsgált médiatermékekben.

A nemzetközi figyelem elég magas volt: havonta több, mint ezer cikk jelent meg Magyarországgal kapcsolatban, és ezeknek mindössze három százaléka volt kedvező, a többi vagy negatív vagy semleges színben tüntette fel a magyar kormány tevékenységét.

A németek hatvan százalékban kedvezőtlenül írtak a történésekről és nemcsak negatívan írtak, hanem többet is írtak, mint korábban. Az olasz és a francia sajtó sem kímélte a magyar politikát, de például az izraeliek és az oroszok figyelme elterelődőtt Magyarországról: kevesebbet foglalkoztak az országgal, mint 2015-ben.

A bevándorlással és a menekültválsággal (a szándékosan gyűlöletkeltő magyar állami szóhasználattal élve: migránsokkal) kapcsolatos történések kiemelt figyelmet élveztek, a legtöbb írás ilyen témájú volt. Utána a külkapcsolatok, majd a kvótareferendum, demokrácia, jogállamiság, és a gazdasági helyzet következett, ha azt vizsgáljuk, mi érdekelte legjobban a külföldi médiát.

Orbán Viktor nemzetközi szerepének erősödése, a bevándorlással, az Európai Unió jövőjével kapcsolatos véleménye és Donald Trump támogatása is felkeltette a sajtó figyelmét.

Érdekes módon a gazdasági helyzetet Nagy-Britannia lapjai elemezték legtöbbször, a kvótareferendum, az októberi népszavazás pedig a horvátokat izgatta legkevésbé: alig írtak róla.

Szám szerint kevesebb írás jelent meg a szélsőjobboldali tendenciákat vagy az oktatásügyet elemezve, viszont az ilyen témájú anyagokban sokkal több volt a kritika.

Az októberi kvótareferendum időszakában jelent meg a legtöbb cikk Magyarországról, és az volt egyben a legnegatívabb hónap is: nemcsak a népszavazás körüli történések, de a Népszabadság megszüntetése is kiverte a biztosítékot a külföldi újságíróknál.

A publicisztikai írásoknál 2016-ban megjelent egy új téma, a Magyarország és Lengyelország közti párhuzam. Az elemzők úgy vélik, mindkét uniós tagországban autoritárius rendszer épül.

Arányaiban a szerb sajtó közölte a legtöbb pozitív írást Magyarországról. A legtöbb cikk szeptemberben jelent meg: akkor történt, hogy kínai, magyar és szerb szakemberek Belgrádban tárgyaltak a Belgrád—Budapest gyorsvasút terveiről. A rokonszenvhez nyilván hozzájárult a hivatalos kapcsolatok sokszor hangsúlyozott „történelmileg legmagasabb szintje” is. A Nézőpont Szerbiából a Tanjug, a Kurir és a Novosti online kiadását elemezte.