Valóban Csányi Sándor a Kárpát-medence leggazdagabb magyarja, vagy felzárkóztak mellé a határon túli milliárdosok? – teszi fel a kérdést a HVG január 5-i számában, amelyben Pénz, politika, paripa címmel közöltek egy portré összeállítást a legnagyobb határon túli vállalkozókról.

Csákány Lajos jellemzően kerüli a nyilvánosságot, ezen a fotón ő balról a második (Fotó: subotica.info)

Csákány Lajos jellemzően kerüli a nyilvánosságot, ezen a fotón ő balról a második (Fotó: subotica.info)

Mint megállapítják, egyértelmű, hogy jó politikai kapcsolatok nélkül ezekben az országokban sem terem gyorsan a gazdasági siker és arra is kitérnek, hogy a foci összekötő kapocs az anyaországi és a külhoni elitek között.

A HVG cikke Vajdaságból két kiemelkedő üzletembert emelt be az anyagba, Csákány Lajost és Zsemberi Jánost.

Csákány Lajos említése azért is érdekes, mert ha van olyan üzletember, aki nem jelenik meg a médiában, akiről keveset lehet tudni és akivel kapcsolatban tényleg kevés írást közöltek, az ő. Amit a cikk is megállapít, mármint, hogy kerüli a nyilvánosságot és mint hozzáteszik, a nagy titkolózás miatt a vagyonát sem lehet felbecsülni. „Csak az ismert, hogy az 56 éves üzletember jelentős szeletet hasított ki a szerbiai sportszer-, ruha- és cipőforgalmazásból, kiterjedt ingatlanérdekeltségei is vannak és birodalmához tartozik egyebek mellett a szabadkai Boss étterem és pizzéria is” – írja a lap. Mint hozzáteszik, korlátozottak a befektetési lehetőségei, mert helyi források szerint a szerb üzleti elit nem engedi, hogy az olyan jövedelmező üzletágakba, mint amilyen az olajkereskedelem vagy a mezőgazdasági áruk nagykereskedelme, kisebbségiek is beszálljanak.

A HVG cikke arról is beszámol, hogy Csákány, ellenfelei szerint több alkalommal is kihasználta a szabadkai önkormányzati kapcsolatait. „Olcsón vásárolt telkeket a vajdasági város külterületén, amelyeket aztán az önkormányzat drágán, néha tízszeres áron vett meg, hogy lakóövezeteket alakítson ki. A vásárlók állítólag nem sokat kockáztattak, mivel tudták, hol tervez fejlesztéseket a városvezetés” – írják.

Megemlítik, hogy Csákány a vajdasági magyar politikai elittel is jó kapcsolatokat ápolt, név szerint Kasza József néhai VMSZ-elnököt említve, illetve a párt jelenlegi vezetőit, aminek köszönhetően felkerült arra a titkosnak szánt listára, amelyen azok a vajdasági vállalkozók szerepeltek, akiket a magyar kormány gazdaságfejlesztési támogatásban részesítene. Mint írják, a magyar fejlesztési programból „ötmillió euró jutott a Csákány által pénzelt palicsi borászatnak, a Vinarija Zvonko Bogdannak, gyümölcsfeldolgozót terveztek építeni belőle” – írják.

Zsemberi János

Zsemberi János (Fotó: mc.rs)

Egy szlovák magyar Szerbiában – ezzel a jelzővel illeti a lap a topolyai Zsemberi Jánost, a Sat Trakt internetes és kábeltévés cég tulajdonosát aki, mint írják vállalatával nem csak szülővárosát Topolyát szolgálja ki, hanem a Tisza menti magyar településeket is.

„Falusi konzervatív és szorgalmas szlovák–magyar családból származom. Sokat dolgoztam édesapámmal, paprikát kapáltunk és közben nézegettem a jó kocsikat és arra gondoltam, hogy vajon mikor lehet ilyenem” – idézik szavait egy interjúból.

Zsemberi mezőgazdasági tanulmányokat folytatott Gödöllőn és Újvidéken, vállalkozói pályája azonban más irányba vitte, a nemzetközi gazdasági zárlat megszüntetése után telekommunikációs és műholdvevőket kezdett forgalmazni, Boszniában, Macedóniában és Montenegróban is vannak cégei, amelyek szintén kábeltévé fejlesztésével foglalkoznak – írják.

„A 400 embernek munkát adó Zsemberi Topolyán tagja a helyi önkormányzatnak, s ő az elnöke a topolyai és bajsai labdarúgóklubnak is” – írják.

Az utóbbi portrét egészítsük ki azzal, amit a Szabad Magyar Szó írt január 4-én, amely szerint a III. ligában szereplő topolyai TSC, amelynek az elnöke Zsemberi János, három milliárd forintot kap labdarúgó akadémia létrehozására.