Kétnyelvű képzés, a valós igények szerint Dr. Szabó Gábor, az SZTE rektora: Azzal nem támogatjuk a határon túli fiatalokat, ha másodrendű diplomához segítjük őket

Megkezdődtek az egyeztetések a Szegedi Tudományegyetem és az Újvidéki Egyetem között a tervezett szabadkai kampusz részleteiről. A cél olyan magyar és szerb nyelvű képzések beindítása, amely kettős diplomát ad a hallgatók kezébe, amely itthoni boldogulásra ösztönözheti őket – mondta el a Szabad Magyar Szónak dr. Szabó Gábor, az SZTE rektora. A tervezett szabadkai egyetemi központ épületének megvásárlása folyamatban van, az is körvonalazódik, hogy milyen képzések indulnak, elsősorban az itteni igények függvényében. Sokféle elképzelés és lehetőség van, a szabadkai kampusz létjogosultsága attól függ, hogy lesz-e a képzések iránt igény, lesznek-e fiatalok.

· A közvélemény még mindig csak annyit tud a tervezett szabadkai kampuszról, amennyi Pásztor István és Balog Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzott. Hol tartanak az előkészületek, milyen szerepe lesz a Szegedi Tudományegyetemnek mindebben?

– Az erről folytatott tárgyalások pár hete kezdődtek Pásztor István úrral. Az alapvető koncepció világos, ebben egyetértünk. Az SZTE akkor jár el helyesen és akkor kínál igazi lehetőséget a határon túli fiataloknak, ha olyan képzést ad, amivel ott tudnak boldogulni, ahol élnek. Nagy a valószínűsége annak, hogy ha bizonyos, például gazdasági szakokon kizárólag magyarul tanulnak a hallgatók, akkor a diploma megszerzését követően el fogják hagyni szülőföldjüket, hiszen szereznek egy diplomát, amit ott alig tudnak hasznosítani, Magyarországon meg kiválóan. Tehát ezzel valószínűleg nem segítenénk az otthoni boldogulásukat. A megoldás a kétnyelvű – szerb és magyar – képzés. Nemrég kezdtük meg az egyeztetéseket az Újvidéki Egyetemmel. Én korábban személyesen találkoztam a rektor úrral, aki mindenképp hajlandónak mutatkozik arra, hogy szerb–magyar képzést folytassunk. Ez lenne az optimális és biztos vagyok benne, hogy meg tudjuk találni azt az együttműködési formát, ami mindkét fél számára előnyös. Úgy gondolom, hogy szem előtt tartva Szerbia várható EU-csatlakozását, nagyon jó helyzetbe tudjuk hozni a fiatalokat.

MINŐSÉGI KOMPROMISSZUM NINCS

– Amit nagyon fontosnak tartok leszögezni az az, amit a nemzetközi tapasztalataim is alátámasztanak, hogy a felsőoktatásban minőségi kompromisszum nincsen. Nem járunk el helyesen, ha valamilyen magyar nyelvű képzést fenntartunk. Örömmel nézzük, hogy az amerikai cserkészek vasárnapi iskolát tartanak fenn a magyar családokban született gyermekeknek, hiszen ott az az oktatás elsődleges szerepe, hogy a nyelv megmaradjon. De ha a határon túl élő nemzettársainkról van szó, az a képzés nem lehet minőségileg gyengébb, mint az anyaországban. Ez különösen vonatkozik a felsőoktatásra. Meggyőződésem, hogy a rossz felsőoktatási diploma többet árt, mint használ. Azzal nem támogatjuk a határon túli fiatalokat, ha segítjük őket másodrendű diplomához jutni. Ezeket a szempontokat szeretnénk érvényesíteni. Ha ez sikerül, akkor egy hosszú távon is fenntartható képzési formát lehet létrehozni. A részletek egyeztetése folyamatban van, jelenleg ennek az elején járunk. Azt is megfontolandónak tartom – mint ahogyan azt az egyeztetésekkor is hangsúlyoztam –, hogy tovább növeljük a nyelvek számát, tehát a magyar és a szerb mellé német és angol nyelvű képzést is adjunk, hogy még piacképesebbek legyenek a diplomák. Abba az irányba semmiképpen sem látom járhatónak az utat, hogy bármi áron hozzunk létre, tartsunk fenn egy olyan oktatást, ami nem biztosítja a szükséges színvonalat.

· Miben merülne ki az Újvidéki Egyetemmel való együttműködés? A képzések szerbiai akkreditálásában is számítanak segítségre?

– Egy első egyeztetést már folytattam Dušan Nikolić rektor úrral, akivel nem mentünk bele a részletekbe, de az alapötlet elől nem zárkózott el. Azt gondolom, hogy a két egyetem megüti a szükséges színvonalat, úgyhogy minden feltétel adott egy minőségi képzésre. A potenciális helyszínt Szabadkán már megtekintettük, ennek megvásárlására a magyar kormánytól várható finanszírozás.

A KÉTNYELVŰ DIPLOMA FELÉRTÉKELŐDIK

– Az akkreditációs procedúrák általában minden országban elég bonyolultak. A szerbiai eljárás részleteivel még ismerkedünk. Ha Szerbia uniós tagállam lenne, azt mondanám, hogy ugyanolyan kettős diplomát biztosítunk, mint amilyet 10-12 egyetemmel közösen már kiadunk. Sőt, van olyan is, amit négy kar ad ki, ebben az esetben a hallgatók egy-egy szemesztert töltenek Norvégia, Anglia, Franciaország karain és nálunk, de ezek uniós országok. Át kell tekinteni, mi az, ami beágyazható a szerbiai rendszerbe. Van egy német nyelvű képzésünk is, amit a potsdami egyetemmel közösen realizálunk, ennek az átvitelében is gondolkodunk. Egyelőre a célokat látjuk, a megoldás módján még sokat kell dolgozni. Ha rajtunk múlik, mi azt szeretnénk elérni, hogy minél szélesebb körben elismert diplomákat adhassunk, valami olyasmit, ami az EU-ban kettős diploma lenne.

· Tehát akkor a képzést az SZTE és az Újvidéki Egyetem tanáraival oldanák meg?

– Így van, de szem előtt kell tartani, hogy ez egy kihelyezett képzés lesz, tehát a minőség az anyaintézményt terheli. A kollégák, akik előadnának és képesítésük van hozzá, részt vehetnek az oktatásban, de a kihelyezett képzés az anyaintézményben van akkreditálva és a diplomáért is az felel.

· Ősztől már indulnak az első képzések?

– Nem tudom pontosan még megmondani, hogy mit tudunk indítani, ez a helyszín biztosításától is függ. Az egyeztetéseket most felgyorsítjuk. Kihelyezett képzés esetében keresztfélév is indítható, tehát ez azt jelenti, hogy ha januárban indul a képzés, akkor a felvételi őszre lesz. Azt gondolom, túlságosan elhamarkodott optimizmus lenne azt mondani, hogy már most, februárban elindulhat a felvételizés.

· Pontosan mely szakok indulnának elsőként?

– Vannak erre vonatkozó javaslatok, de még nem szeretnék erről beszélni. Nekünk sokféle szakunk van, de azt össze kell hozni az ottani igényekkel. Nem akarunk odavinni valamit, amire ott nincs érdeklődés. A felsőoktatásban a piacgazdaság érvényesül, nálunk is volt egy erősen megfigyelhető tendencia, amikor hiába gondolta az oktatáspolitika azt, hogy egy főiskolát fenn kell tartani, a hallgatók a lábukkal szavazva bezárták.

· Mesterképzés is szerepel a tervek között?

– A későbbiekben a mesterképzés is elképzelhető, a hallgatók elé kell tenni egy teljes képzési folyamatot, hogy láthassák, hogyan tudnak eljutni a doktorálásig. Tehát, hogy lássák, hogy be lehet futni egy teljes felsőoktatási pályát, de nem biztos, hogy elejétől végéig Szabadkán.

· Többen is azt mondták, kevés a hallgató Vajdaságban. Megtörtént az igények és a piac felmérése?

– Ezt nyilván az ottani partnereknek kell elvégezniük. Elég sok beszélgetés elindult, remélem azzal, hogy adott esetben helyszín is lesz, egy koncepció szerint ezt össze tudjuk rakni és megvalósítani, de ennek megvalósítása szempontjából a piac lesz meghatározó. Szövögethetünk mi terveket, ha nincsenek fiatalok, akkor azok sem fognak működni. A környéken az utóbbi időben több főiskolát is be kellett zárni. Azok mögött kiépült rendszer volt, de mivel nem voltak hallgatóik, nem tudtak fennmaradni. Egyetlen egy kérdés van, amire én nem tudom a választ: a fiatalok mennyiben értik meg azt, hogy ennek a tervezett kétnyelvű képzésnek van egy olyan hozadéka, hogy a következő években többet ér majd, a világ bármely nyelvén szerzett egynyelvű diplománál.